Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Történelem - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület helységeinek közigazgatási szervezete
148 BANKINE MOLNÁR E.: A JASZKUN KERÜLET ... A vásár- és piacbírák feladata volt az áruló cédulák kiadása, melyet addig nem adhattak ki, amíg az eladni szándékozó passzusát be nem mutatta. Általában szenátort delegáltak vásárbírónak, aki a melléje rendelt nótáriussal együtt a létrejött adásvételeket feljegyezte, s az ezért járó taksát beszedte. Az előforduló panaszokat, vásári lopásokat szintén a vásárbírónak kellett jelenteni. 87 A koldusbíró, vagy más néven koldusok sindicusa kötelessége volt: az alamizsnálkodást számba venni és a szegények között egyenlőséget tartani. Ügyelt arra, hogy az alamizsna valóban a szegények segítését szolgálja, s csak azok kolduljanak, akik nem tudják élelmüket más módon megszerezni. Minden helység külön névsort tartott saját koldusairól, s az idegenek koldulását szigorúan tiltotta. 88 A rendészeti tisztviselők közé sorolhatók a céhbiztosok is. A hármas kerület felhatalmazása alapján a céhbiztosok kinevezésének jogát a helységek elöljáróságai gyakorolták. A céhbiztosok feladatait Eperjessy Géza részletesen leírja, azoktól eltérés a kerületekben sem tapasztalható. 89 III. 2. KÜLTERÜLETI RENDÉSZET A városok bel- és külterületét rendszerint jól látható mesterséges vagy természeti képződmények választották el. Ezeken a jelképes kerítéseken több kaput hagytak ahová strázsaházakat, vártaházakat építettek. Halason 1817-ben határozták el, hogy más városok példájára jó széles árokkal veszik körül a várost, pontosabban csak az északi, keleti és déli oldalát, mivel a nyugati oldalon természetes akadályként szolgált a tó. Az árkoláson 3 sorompós kapuk hagyattattak, a 4. kapu pedig a tavon keresztül a szöllők közé vezető töltésre került 90 Félegyházán a városba vezető 4 országút mellé építették a strázsaházakat, ahol 2—2 strázsa három naponkénti váltásban éjjel nappal felvigyázott az utazókra. 91 Kunhegyesen nemcsak az éjjel nappal vigyázó strázsák ügyeltek a vártaházakban, hanem esténként a tizedbírák is ellenőrizték, sőt a bíróság is köteles volt heti 1—2 alkalommal ellenőrizni, 92 az utakat és a vártaház őrségét is. A helységek határában, pusztáin a mezei hadnagyok, pusztagazdák, pusztázó hadnagyok, mezei biztosok, pusztai felügyelők és a pusztai csendbiztosok óvták a közbiztonságot. Ugyancsak a határban vigyázott a csőszök népes serege. A „külső bátorság", vagyis a határterületek közbiztonságának megőrzésében a helységek szorosan együttműködtek a kerületek mezei biztosaival és mezei hadna87 BKmL.-Kkfh. L 27 Cs 10 Sz 52/1794. 88 BKmL.-Kkfh. A 20 С 2 F 7 № 4/1789. Prot. Pol. 4. p. 347/1776. 89 EPERJESSY G. 1967. 90 SzmL.-JKker. kig. Fase. 4. № 34/1817. 91 BKmL.-Halas Prot. Pol. 5. p. 492/1794. 92 SzmL.-JKker. kig. Fase. 4. № 34/1818.
