Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban
92 TABA L: PATAJ 1728-BAN A kereskedelem A regnicoláris összeírásból annyit tudhatunk meg, hogy Patajon két kereskedő él, Pál és Tamás, mindkettő „Görögh". Tevékenységükről bővebb tájékoztatást nyújt egy 9 évvel — 1737-ben — a solti járás görög kereskedőiről készített összeírás, amelynek készítői nemcsak a neveket írták össze, hanem leltározták is a boltjaikban található cikkeket. 49 Eszerint Tamás raktárában 104 féle cikket tart 163 Ft értékben. Pálnak 93 féle cikke van, értéke 234 Ft. Összehasonlításul: Kalocsán 1 kereskedő van 473, Solton is 1, 158 Ft értékű raktárral. A cikkekből következtetni lehet a lakosság szükségleteire, sőt kulturális igényeire is. Az természetes, hogy textiláruk nagy választékban kaphatók: kék gyolcs, tót gyolcs, török gyolcs, kanavász, patyolat, házi vászon, karton, fehér, zöld, veres, fekete selyem, csipkefátyol, sokféle kendő, az egyéb cikkek közül a kés, kapa, kasza, ekevas, csoroszlya, sínvas (abroncs) stb. Ide sorolhatjuk a 165 cseréppipát is. Tartanak azonban rizst, babérlevelet, gyömbért, sőt puskaport, kétféle sörétet és 43 csomag „Jádzó kártyát" is, ami már „városiasabb" jelleget kölcsönöz boltjaiknak. A kultúrcikkek közül mindketten árusítanak (Tamás 20, Pál 19) „Abeces" könyvecskéket (a kalocsai kereskedő 16-ot, a solti 15-öt), „Cathekismust" (7 + 25) és tokos kalamárist (14 + 22). Tamás ezeken kívül tart raktárában 10 koncz (1500 ív!) írópapírt és 6 koncz itatóst is. Fentebb megpróbáltunk vázlatos képet rajzolni egy kisebb alföldi mezőváros 260 év előtti életéről. Tudjuk, hogy egyes részeket bővebben is lehetett volna elemezni. Pl. az összefüggést a szántóföldek nagysága, minősége, terméshozama és a lakosságjövedelme, életszínvonala közt. Azt, hogy — mivel a városban tartott igásállat viszonylag kevés, a Tetétlenen legeltetett rideg állatokat használták-e szántásra, vetésre, betakarításra, bár ez valószínűtlen. Továbbá, hogy a táblázatban összeírt családfők és -tagok száma azonos-e a háztartások számával stb, stb. Ám a források csak azt mondják, amit a szerző a szövegben leírt. További részletezést, következtetést a tanulmány terjedelmének korlátozott volta sem tett lehetővé. A török elleni háborúk és a Rákóczi-szabadságharc után a XVIII. század a békés fejlődés korszaka. Magyarország egy időre megszűnik hadszíntér és hadseregek átvonulási területe lenni. Ez a nyugalmi időszak Pataj történetében is nagy változást hozott. 1785-ben 682 házat írtak össze. A lélekszám megközelíti a négyezret. Elszaporodnak a régi családok, megjelennek a mai vezető családok ősei. Megszűnik az elzárkózottság. Vannak bevándoroltak Akasztóról, Apostagról, Vecséről, sőt Komárom és Veszprém megyéből. És vannak elköltözöttek Fülöpszállásra, Halasra, Ordasra, Vecsére stb. Erről a népmozgalomról részletes képet nyújt a már említett Conscriptio Populáris, amelynek bővebb ismertetése azonban nem tartozik tanulmányunk tárgyához, és kívül esik vizsgálódásunk keretein. 49 PmL. Inventatio Graecorum.
