Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Taba István: Pataj 1728-ban

90 TABA I.: PATAJ 1728-BAN A sertések száma természetesen sokkal nagyobb, mint a táblázatban összeírt 73, hiszen csak az egy évnél öregebbeket, vagyis a szaporításra tenyesztetteket írták össze. Ilyen „öreg sertése" 60 gazdának van. A juhok száma 255, és 15 gazda között oszlik meg. Kevesen tenyésztenek tehát, de azok nagyobb számban. A legtöbbet Kincses Mihály 40-et, a legkevesebbet Benics János 5, és Takács András 8 db-ot. A rovat címe — fejős juh — arra utal, hogy ezeket tejtermelés miatt tenyésztik, továbbá hogy ezt a számot a kosok és a bárányok számával növelni kell. A városban tartott állatoknak semmi más haszna nincs, mint hogy a mindennapi szükségleteket ki tudják elégíteni. A szilaj állatok árából a porció és a cenzus összegének előteremtését tudják amennyire-annyira megkönnyíteni. A juhokról gyapjút is nyírnak. Ennek ára darabonként 4 dénár, a bevétel 16 Ft. Ha a táblázatban feltüntetett igásállatok számát összehasonlítjuk a szántóterület nagyságával, ellentmondásokat találunk. Nehéz megérteni, hogy pl. Mészáros György 4 ökörrel (a 8. rovat részletezése: 4 ökör, 2 meddő marha) hogyan tudja megművelni a belső határban levő 45,5, és az Örjegben levő 37,5 hold földjét; vagy Kincses István ugyancsak 4 ökörrel (a 8. rovat részletei: 4 ökör és 2 tinó) és 1 lóval 55 hold szántóföldjét, amelyből 31,5 hold a belső határban, 9,5 hold valahol a tanyákon terül el, ezeken kívül bérel Hartán 8, Tetétlenen 6 holdat. A magyarázat csak az lehet, hogy az előbb említett, és a tanyákon, pusztákon lakó cselédeknek, akiknek a városban lakó gazdák kénytelenek külön konyhát tartani, a szállásokon nemcsak az élelmezésükről gondoskodnak, hanem külön állatállományt és gazda­sági felszerelést is adnak, amelyekkel azok a közeli földeket önálló gazdasági egységként művelik. Különben hogyan lehetne elképzelni, hogy pl. Mészáros Gergely 45 hold belső szántóföldje mellett az istállóban tartott 2 lovával és 4 ökrével megművelje 29 hold örjegi bérletét is. Hasonló példákat persze tömegesen lehetne felhozni, de fölösleges, mert az ellentmondások a táblázatból kiolvashatók. Sajnos a távolabbi földek (pl. Tetétlen) művelési módjára forrásainkban nem találtunk részletes adatokat. A másik probléma, amelyre a táblázat rovatai alapján nem lehet megoldást találni, a takarmánnyal való ellátottság kérdése. Az 1251 szénafogyasztó állat számára mindössze 661 kocsi szénát kaszálnak. Bármilyen számolási manőverrel próbáljuk is ezt a mennyiséget szétosztani, és még ha figyelmen kívül hagyjuk is a 260 év előtti szállítási viszonyokat, továbbá hogy a tanyákon és a pusztákon élő, istállóban tartott állatokat is ebből kell ellátni, a termelt szénamennyiség minden­képpen csak a töredékét fedezi a városban tartott állatok szükségletének. Bizonyá­ra pótolják persze árpa- és zabszalmával, de ennek mennyiségét nem ismerjük. A rendelkezésre álló adatok alapján semmiképpen sem értjük a regnicoláris össze­írás készítőinek azt a megjegyzését, hogy a termelt szénamennyiségből valamennyit eladni is tudnak.

Next

/
Thumbnails
Contents