Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Művészettörténet - Bánszky Pál: Az iparművészet emlékei Kecskeméten I. Tiringer Ferenc kovácsművész (1875–1947)
480 BANSZKY P.: TIRINGER FERENC .. . A kapu két oldalán elhelyezett ornamentika, a párban álló — és köztük legyezőszerű palmettával díszített — voluta, szinte tulipánként kapcsolódik a szomszédos épületek szecessziós világához. A Nagykőrösi u. 19. sz. ház kapubetétrácsá-nak tulipánformája is az épület stílusához, különösen a pinceablak plasztikus párkányzatához igazodik. Ebben az utcában máskülönben az 5. és 17. sz. házak erkély és kapurácsai, a 24, 29 és 31. sz. házak lunettarácsai mind Tiringer Ferenc munkái. Különösen szép és méretében is jelentős (103x71 cm) a Batthyány u. 4. zárt fakapujának — az orvosi hivatással kapcsolatos — kiemelkedően magas színvonalú betétrácsa. Lent, két oldalt tulipánra, illetve háromágú címerkoronára emlékeztető edényből stilizált növényornamentika kígyózik felfelé. Közepén — ovális álló keretben — mozgásban lévő kígyóra rácsap és szárnyaival az ovál keretet teljesen kitölti egy bagoly. Az ovál kereten kívül lent bal és jobboldalán alvó madarak s ezek alatt SZAR VASHÁZ felírat látható. Az egész kompozíció stílusegységére jellemző, hogy a két oldalt felfelé kígyózó csigavonalak között elhelyezkedő stilizált növény formailag megegyezik az alvó madarak szárnyábrázolásával. 18 A Tompa Mihály u. 6. sz. ház rokokós füzérrel ékített zárt fakapujának mindkét szárnyán 51 x 38 cm méretű rácsbetét helyezkedik el, fő motívumként szembeforduló galambokkal. A kilincs, zárcim és a takaróléc is Tiringer Ferenc munkája. A Tiringer-cég viszonylag nagy mennyiségben készített lakberendezési tárgyakat, csillárokat és fali gyertyatartókat a város majdminden templomába, világítótesteket a lakásokba, kisebb méretű csillárokat kecskével, szarvassal, Mátyás-hollóval és tölgyfa-ágon ülő és mogyorót ropogtató mókus motívummal, hangulatlámpákat táncosnővel, gólyával, papagájjal, bohóccal, hajóval, csodaszarvassal, továbbá csipkeszerűen kovácsolt asztali lámpát, melynek egyik változatán tulipán és kecske volt a fő díszítőelem. Készítettek könyvtámasztékot tudós barát ábrázolásával és ennek ellentéteként henyélő, a könyvet a kezéből kiejtő hosszú pipás Pató Pállal. A figurák leginkább a rokokó ízlésvilágát idézik. 19 Készült tölgyfalevelesdíszű kovácsoltvas dohányzóasztal, fogas, Attila ivókehelyből hamuejtő, szarvasdíszítésű virágváza stb. Tiringer Ferenc munkásságának áttekintése során még felsorolni is sok lenne a kecskeméti temetőkben található számtalan sírrácsot, sírkeresztet, és domborított családi címert, amit az Ő műhelye készített. Ebben az írásban csupán Katona József koporsóját mutatjuk be külön is, amely a tetején domborított, betűrátétes szöveggel ellátott és tiplizett oldalú volt. A Bánk 18 A műemlékjellegű épület eredetileg Draglovits bunyevác terménykereskedőé volt. 1923-ban költöztek ide Szarvas doktorék és 1925-ben készítették a kaput és a betétrácsot. Utóbbi lent középen jelezve: TIRINGER MŰLAKATOS KECSKEMÉT. 19 özv. Nagy Ferencné Tiringer Sarolta emlékezete szerint a lámpák, könyvtámasztékok nagyrészének a rajzát Kovács Erzsébet iparművész készítette.
