Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Embertan - Henkey Gyula–Kalmár Sándor: Adatok a magyar nép antropológiájához

EMBERTAN 425 Morfológiai arcmagasság A morfológiai arcmagasság mindkét nemnél „középmagas". A legmagasabb a Kalocsa környéki férfiak (122,29 mm) és nők (112,99 mm), legalacsonyabb a dunántúli férfiak (119,10 mm) és a tiszántúli nők (110,18 mm) arca. Állkapocsszögletszélesség Legszélesebb a palóc centrumbeli férfiak (113,16 mm) és nők (105,88 mm), legkevésbé széles a jászsági őslakos férfiak (111,88 mm) és a dunántúli nők (104,45 mm) állkapocsszöglete. Orrmagasság Legnagyobb a Kalocsa környéki férfiak (55,07 mm) és nők (51,23 mm), legkisebb az egyéb palóc férfiak (53,07 mm) és a tiszántúli nők (48,85 mm) orrmagassága. Orrszélesség A legszélesebb a dunántúli férfiak (36,22 mm) és a tiszántúli nők (32,94 mm), legkeskenyebb a kiskunsági őslakos férfiak (35,59 mm) és nők (32,45 mm) orra. Fejjelző A vizsgált magyaroknál a fejjelző átlaga a brachycephalia (rövidfejűség) kategóriájába esik. A legnagyobb mértékben rövid a palóc centrumbeli férfiak (86,28) és nők (86,94), a legkevésbé rövid a kiskunsági őslakos férfiak (84,34) és a tiszántúli nők (85,34) fejjelzője. Ha községenként vetjük össze a fejjelző átlagait, a legrövidebb a jelző a homokmégyi férfiaknál (87,21) és a dusnoki nőknél (88,00), a legkevésbé rövid a szalkszentmártoni férfiaknál (83,28) és a gátéri nőknél (84,12). Arcjelző Az arcjelző átlaga mindkét nemnél euryprosop (széles). A legnagyobb mértékben széles az arcjelző a dunántúli férfiaknál (81,85) és a tiszántúli nőknél (78,99), a legkisebb mértékben széles a Kalocsa környéki férfiaknál (83,75) és nőknél (81,02). A helységenkénti összehasonlítás eredményei szerint a legszélesebb az arcjelző a galgamácsai férfiaknál (81,08) és a tiszasasi nőknél (77,93), a legmagasabb az ordasi férfiaknál (86,27) és a foktői nőknél (83,50).