Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Sztrinkó István: Bátky Zsigmond levelei Bellosics Bálinthoz

416 SZTRINKO I.: BATKY ZSIGMOND LEVELEI.. . Egy az, hogy helyettesítenem kell, más meg — ami jelenleg fontosabb — az, hogy kellemetlen csúzom miatt fürdőkúrát kell tartanom. Egész szeptemberben szabad leszek ugyan, de akkor meg K. professzor uram nem ér rá. Elég az hozzá, hogy megint el kell tolnunk alkalmasabb időpontra. Le semmiesetre sem mondok róla u. gondolom, hogy szakavatott vezetés mellett mennyi újat és tanulságosat láthatnék. Hanem most már én is kérdezem mikor tetszik Budapestre jönni? Reménylem fölkeres bennünket a múzeumban. Ha esetleg szeptemberben méltóztatnék följönni tessék előttevaló napon egy lev. lapon tudatni (Földrajzi Társaság VIII. Sándor u. 8.) u. bármikor rendelkezésére állok. Ha könyvekre lenne szüksége, méltóztassék egy hivatalos bélyegzővel ellátott átiratot küldeni u. készséggel szolgálunk. Mégegyszer minden jót kivánva, meleg üdvözletét jelenti, önnek tisztelő híve Bátky Zsigmond 7. Budapest, 915. IV. 24. Kedves Professzor Uram! Nagyon köszönöm szives megemlékezését és jókívánságait. A Néprajzi Osztályba azomban nem kerültem vissza, mert ott még mindig a régi regime járja, abból pedig én nem kérek. Igaz hogy az u. n. intéző körök, amint mondják, gondolkodnak, dehát amint ismeretes, sokáig szoktak gondolkodni. Tavaly nyáron a ministerium vizsgálatot rendelt el az Osztály gazdálkodása irányában, de az ügy a háború miatt megakadt. Azt állítják, hogy a háború végével újra előveszik s minthogy a csőd teljes, söprést is ígérnek. Akkor talán én is a napvilágra kerülök. Külömben pompásan érzem magam, kedvem szerint olvasgatok és dolgozgatok, s minden nap külön örülök annak, hogy biztonságos és uri emberek között élhetek. Az „Értesítő" a töméntelen adósság miatt nem tud megjelenni; az utolsó füzet költségeit a Népr. Társaság vállalta magára, ez talán mág napvilágot lát, de azzal, legalább egyelőre meghalt. De hagyjuk ezeket a szomorú dolgokat, én már sem bosszankodni, sem csodálkozni nem tudok a mi állapotainkon. Adja Isten hogy szerencsésen fejezzük be ezt a háborút, talán élünk még jobb világot is akkor. Még egyszer hálásan köszönve a jókívánságokat, hasonlókkal viszonozva, vagyok mindenkor szolgálatkész, tisztelő híve, Bátky Zsigmond