Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Mándics Mihály: A csávolyi bunyevácok lakodalmi szokásai

NÉPRAJZ 385 Oj divojko rokokó, Ne ljubi te такаг ko, Vec te ljubi derancic', Ispod cerge cigancic. Hej, rokokó kislányka, Nem akárki csókolta, Cigány legény volt biz'a Bent a cigány sátorban. Oj divojko rokokó, Sto mi radis divojko, Danjom predem noc'om tkom, Ide je sen da s' udam. Hej, rokokó kislányka, Mit csinál a kislány ma Nappal fon és éjjel sző, Őszre lesz az esküvő.,

33 A LAKODALMI ADOMÁNYOK Éjfél körül kezdődött a tánc a lakodalmi adományokért, azaz: a menyasszonytánc. Ekkor már a menyasszony szülei is átmentek a vőlegényes házhoz. A menyasszonnyal pénzért először a násznagy, majd a koma, és a csausok (vőfélyek) táncoltak. (Egyet-kettőt fordultak). A vőlegény és a násznagyok ültek az asztalnál. A táncot a vőfély irányította. Ez alkalommal minden jelenlevő családból egy, esetleg két személy rövid ideig táncol a menyasszonnyal. Aki táncolni akart a menyasszonnyal, pénzt vetett a tányérokba, amelyek az asztalon álltak egymásban, s addig ropta a menyasszonnyal a táncot, míg a következő vendég ugyancsak pénzért el nem vette tőle. Mire mindenki sorra kerül, meglehetősen hosszú idő telik el úgy, hogy a menyasszony igencsak belefárad a táncba. (Itt is lehet különféle tréfákat véghezvinni — van, aki leülteti a menyasszonyt, van, aki sétáltatja, és kerül olyan is, aki azt kívánja, hogy a menyasszony söprögessen ...) Megjegyzendő, hogy a menyasszony leültetése sokkal többe került, mint a táncolás, a nagy bankót a ruhájára, fátylára szokták tűzni gombostűvel. Ha valaki ezt kiáltotta, hogy „fölkel a menyasszony", akkor legalább olyan címletű bankjegyet kellett a ruhájára tűznie, mint amennyiért leültették. Voltak olyanok is, akik kétszer annyit tűztek rá. A menyasszony leültetését és fölállítását a legközelebbi rokonok és 33 Adatközlő: 21,