Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Néprajz - Szarvas Zsuzsa: A háztartások eszközkészletének átalakulása és az életmódváltozás összefüggései Szeremlén

300 SZARVAS ZS.: A HÁZTARTÁSOK ... A gyűjtés során természetesen a kérdőíves felmérés mellett a néprajzi adatgyűjtés más módszereit is alkalmaztam, részletesen vizsgált háztartásokon kívül még több másikban is jártam, ahol, ha nem is végeztem teljes felmérést, de kiegészítő és megerősítő adatokat szerezhettem be; s ugyancsak éltem a megfigyelés eszközével is. A családok kiválasztása A családok kiválasztásánál igyekeztem minél több szempontot figyelembe venni. Ez bizonyos nehézségekbe ütközött, ugyanis e sok időt igénylő kutatásnál több adatközlő nem vállalkozott arra, hogy a vizsgálat alanya legyen. Ezért a teljes anyaggyűjtést a tervezettnél kevesebb családban sikerült csak elvégezni, ami a minta skáláját is némileg leszűkítette. így tehát számolni kellett azzal a ténnyel, hogy a kutató munkáját sok esetben a szerencse is jó avagy rossz irányban befolyásolhatja. A vizsgálat elsősorban századunkban bekövetkezett változásokra volt kíváncsi, ezért az egyik szempont az volt, hogy az adatközlők lehetőleg különböző korosztályokból kerüljenek ki. A legfiatalabb generáció okozta a nehézséget, amelynek tagjaival nem sikerült a teljes felmérést elvégezni. így sajnos a 30 évesnél fiatalabb korosztály nem szerepel a vizsgált családok között. Emellett figyelembe kellett venni a vagyoni helyzetben meglévő különbségeket. Ezt a szempontot hiánytalanul sikerült szem előtt tartani, a probléma csupán az lehet, hogy az eltérő vagyoni helyzetű családok nem egyenlő arányban képviseltetik magukat. Az is fontos kritérium volt, hogy a vizsgált családok között legyenek olyanok, amelyekben több generáció él együtt, de ne maradjanak ki a Szeremlére oly jellemző egykori egykék, s ennek következményeként a gyermektelen házaspárok se. Emellett, különösen az idősebb generációban, vannak egyedül élők is, ahol a kutatás ismét másfajta tanulságokkal szolgálhat. Figyelmem elsősorban a Szeremle őslakosságát alkotó reformátusok felé fordult, ellenőrzésképpen azonban meg kellett vizsgálni katolikus családokat is. Az eredeti tervtől eltérően — amely különböző társadalmi és foglalkozási csoportok körében vizsgálta volna a háztartások felszereltségét — a már említett okok miatt a kutatást le kellett szűkíteni a volt paraszti foglalkozású rétegekre. így tehát nem szerepelnek a családok között a mesteremberek, boltosok és a falu értelmiségi körébe tartozók sem. Az itt felsoroltakat szem előtt tartva tehát összesen 11 szeremlei családban végeztem el a teljes adatgyűjtést, s ezek képezték a vizsgálat gerincét. A háztartások tárgyait a család nőtagjai ismerik jobban, hiszen főképp az ő feladatkörük ennek