Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944

TÖRTÉNELEM 285 27. Torzsa Állami elemi iskolájában egy magyar és német tagozat működött részben osztott rendszerben, a tanítás teljesen anyanyelven történt. Az állami óvodában „iskolai előkészítés címen német kisegítő nyelvet használnak... ami nem felelt meg a törvénynek, mert valamennyi gyermek németül beszélt, lévén német, továbbá a foglalkozások szisztémája szerint pontosan fele magyar, a másik fele időben néme­tül foglalkoztak a gyermekekkel..." — írta felülvizsgálati jegyzőkönyvében Ba­lázs Ferenc. Egy 1943. évi ellenőrzésekor is utalt arra, hogy bár az állami óvoda magyar foglalkozási nyelvvel szerveződött a visszacsatolás idején, de a valóságban először teljesen német nyelven foglalkoztak a gyermekekkel és kisegítő nyelvként abszurd módon a németet szervezték azoknak a gyermekeknek a részére, akiket szállásokról, tanyákról fogadott az óvoda. Összefoglaló miniszteri elemzésében kifejtett véleménye szerint „ ... a nagynémet eszmét támogató iskolavezető min­den eszközzel a kevés számú magyar, szlovák, horvát és ruszin gyermek elnémesíté­sét szorgalmazta, s ezt a törekvését a jugoszláviai rendszerben már egy évtizede űzte ...". Valamennyi nevelő kiválóan beszélt németül és szerb nyelven. A tanulók németül kiválóan beszéltek és a szerb nyelvet is átlagosan, mivel szerb és német tagozat működött korábban a községben. 1943. február 26-i utolsó látogatásakor készített statisztikai és összefoglaló jelentés elemző része érdekesen mutatja a különböző iskolapolitikai változások nyomán alakult anyanyelvismeret helyzetét: „ ... a magyar tagozatban az I— II. osztályban (1941/42., 1942/43. tanév! óta tanultak magyar nyelven) biztató alapozó munka mellett már átlagos eredményű. A III— VII. osztályban a múlt mulasztásai miatt még teljesen kezdetleges és hosszú idő kell az alaperedmények érzékeléséhez. Lévén korábban szerb és német tagozat, ahol csak írni és olvasni tanultak a magyar gyermekek. (Ti. anyanyelven Sz. L.) A német tagozatban fejlettebb állapotok uralkodnak, mert korábban is az anya­nyelvi oktatás érvényesült erősen. A magyar nyelvtanulás érezhetően megindult. A gyenge eredmény oka, hogy három esztendő alatt minden módon szabotálták, ugyanis a tantestület három vezető tagja meggyőződéses tagja a német nemzetiszo­cialista felfogásnak, ezért munkájuk megkülönböztetett felügyeletet követel, a hazafias nevelésre figyelmeztettem ..." — írta Balázs Ferenc. 4 " 0 40 Bm. L. B. F. biz. ir. 14/1943.

Next

/
Thumbnails
Contents