Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a második világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területeken, 1941–1944
TÖRTÉNELEM 281 21. Ószivác Állami elemi iskolájában egy részben osztott magyar, egy részben osztott német és szerb tagozat működött. 17 tanteremben nyolc szerb, 4—4 magyar, illetve német osztálycsoport tanult. A tanulók iskolai számát tekintve a magyar tagozat került előnybe, a szerb hátrányba. A szerb osztályokban átlag hatvanan, a német tagozat osztályaiban 43, a magyar tagozat osztályaiban harmincöt tanulót oktattak. A huszonegytagú tantestület kitűnően beszélt szerbül, mivel nemzetiségre való tekintet nélkül húsz éve csak ezen a nyelven tanítottak. Valamennyi pedagógus jól tanított németül is, mivel 1930-tól német tagozat is működött a községben. Az iskola csak 1942 végén kezdett szervezetten működni, bár helyi iskolagondnokság még nem volt. Csak a német alsó tagozatban voltak tankönyvek. Sem a szerb, sem a magyar tagozat nem volt megfelelő tankönyvekkel ellátva. 33 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1942 magyar német szlovák szerb bunyevác 150 214 1 422 6 Összesen: 793 A nemzetiségi tanulók közül magyarul beszélt: 90 (13,5%) 22. Pincéd Állami népiskolájában egy osztatlan német, egy részben osztott szerb, egy részben osztott szlovák és magyar tagozat működött. Tizenegy jó tanterme van, de a tankötelesek magas száma miatt még ötre lett volna szükség. A tagozatokban teljes mértékben anyanyelven folyik az oktatás. Az óvoda magyar foglalkozási nyelvű, ahol a német, szlovák és szerb nyelv kisegítőként használatos. A kisebbségi tankönyvek közül csak a német és szlovák jelent meg, így a szerb tagozat tankönyvek nélkül működik. A tizenhét pedagógus kitűnően birja a szerb, szlovák és német nyelvet. A magyar tagozat jellemző módon az erőltetettség jegyében szerveződött részben 33 Bm. L. B. F. biz. ir. 170/1942.
