Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején

TÖRTÉNELEM 251 nekik, s ők kinek parancsolhatnak. Más fórum választotta, másik adta a kenyeret, megint másik utasította őket. Mindezek alapján is látható volt, hogy a közigazgatás területén is nagyarányú reformokra lesz szükség a háború után.

123 A háború első évében emlegetett érzés később már nem az „egész népet", a „magyar nemzetet" hatotta át, hanem inkább a háborútól szenvedők együvé tartozása volt a kormány egyes intézkedéseivel, a helyi közigazgatás tehetetlenségével szemben. Még az addig köztiszteletnek örvendő polgármester személyét is támadások érték az élelmezés megoldatlansága miatt, nemkülönben a háborús közigazgatás tisztviselőit.

124 A hozzá nem értés, hanyagság jellemezte munkájukat nem egy esetben — legalábbis a hátrányos helyzetben levők állítása szerint.

125 A BÉKE LEHETŐSÉGE 1917-ben már egyre sűrűbben szóba került a békekötések lehetősége, szükségessége. S ha nem is tűnt reálisnak, foglalkozni kellett a gondolatával a háború mellett kardoskodóknak is, hogy a csüggedőket újból bizakodással tölthessék el. Nem csupán a hazai események, de a külföldi hírek is erre késztették a politikai kérdések — saját és mások sorsa — iránt érdeklődőket. Oroszországi forradalmakról tulajdonképpen már 1914 óta közölt kisebb híreket az újság, komoly jelentőséget tulajdonítva a cárizmust, mint hadviselő felet gyengítő szerepüknek. 1917 márciusában vezércikkben elemezték az oroszországi eseményeket, tulajdonképpen egy elég leegyszerűsített történésvázlat formájában. „A vad szenvedélyek az elégületlenségből fakadnak, erre pedig Oroszországban is az szolgáltatott okot, hogy míg a hadbavonult seregek a fronton véreztek, addig az otthoniak éheztek s éheznek, s így az elégületlenségnek forrása továbbra is bugyogtatni fogja a szilaj indulatokat. S ezzel elkövetkezik a második ciklus ... mely az országnak nyugalmat és az éhező népnek eleséget hoz. ... Ekképp tehát nincs kizárva, hogy a háború utolsó fejezetéhez érkeztünk.

126 Április végén a „Béke felé" címmel a békét köszöntötte az újság, üdvözölve az ideiglenes orosz kormány demokratikus kezdeményezését, hogy ti. földet rabolni és népeket pusztítani nem akar 127

. A békevágy olyan erős volt, hogy még a háborús propaganda is érdemesnek 123 Kecskeméti Híradó 1917. február 12. 124 Kecskeméti Újság 1918. március 30. „Készüljön Kecskemét a béke feladatára! 125 Kecskeméti Híradó 1918. április 8. „Készüljünk a béke feladataira". 126 Kecskeméti Híradó 1917. március 26. 127 Kecskeméti Híradó 1917. április 23.