Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején
244 SZABÓ Z.: KECSKEMÉT AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN többen lettek érzékenyek mások gondjai, megélhetési nehézségei iránt. így 1917 januárjában a hadisegély összegének felemelése egyértelműen kedvező fogadtatásra talált. Ennek alapján úgy látszott, hogy egy négytagú család hadisegélye nagyobb lehet, mint a bevonult családfő napi bére, sőt, a polgármestert felhatalmazták arra, hogy indokolt esetben a saját belátása alapján dönthessen a segély összegéről. 75 1917-ben még nehezebb helyzetben kellett gondoskodni a városi lakosság élelmezéséről. Az előre látott és az előre kiszámíthatatlan problémák azt is eredményezték, hogy egyfajta egyenlősítő törekvéseket, elvárásokat lehetett tapasztalni. Azok, akik utalványra kapták a lisztet, kukoricaliszttel keverten használhatták fel. Akik viszont előrelátásuk és kielégítő anyagi feltételeik következtében gondoskodhattak — és gondoskodtak is — már ősszel elegendő gabonamennyiségről családjuk számára, előnyt élveztek, ill. nem kerültek hátrányos helyzetbe, mint a jegyre vásárlók. A közvélemény egy — bizonyára nem kis — része azt tartotta volna igazságosnak, ha a jegyre vásárlók részére a másik csoporttól búzát vettek volna el. 76 A cukorhiány oda vezetett, hogy a kávéházakban is jegyre szolgálták fel a kávéhoz, teához kívánt cukrot. 77 Az állattartáshoz szükséges korpa forgalmazását a polgármesteri hivatalon keresztül vélték megoldhatónak; ennek egyedüli akadálya az volt, hogy a kisgazdák részére szétosztandó korpamennyiség nem állt rendelkezésére sem a városnak, sem a Korpaközpontnak. 78 Mindennek emelkedett az ára. A fejadagokat kiszámították a fontosabb élelmiszerekből. A burgonyából fejenként napi 200 grammot, lisztből 286 grammot, kenyérből 400 grammot juttattak 79 . Hétről hétre össze kellett írni valamilyen élelmiszerből a háztartásokban fellelhető mennyiséget, ami már bizonytalanságérzetet keltett az emberekben. Tapasztalhatták, hogy az ilyen összeírások után legtöbbször rekvirálás következik. Nem volt vetni való burgonya. 80 Nyugtalanságot keltett, hogy nem osztották ki idejében a gabonavásárlási engedélyeket, az őrlési papírokat. 81 Rémhíreket adtak tovább az emberek, s egyre keservesebb lett, hogy pl. a rekvirálásokról szóló értesülések többnyire igaznak bizonyultak. A korán kiszivárgott hír, vagy a jó 75 Kecskeméti Híradó 1916. január 22. 76 Kecskeméti Híradó 1917. február 5. 77 Kecskeméti Híradó 1917. február 19. 78 Kecskeméti Híradó 1917. február 12. 79 Kecskeméti Híradó 1917. szeptember 27. Kecskeméti Újság (Független Politikai Napilap) 1917. február 16. X. évfolyam 80 Kecskeméti Híradó 1917. március 1. 81 Kecskeméti Híradó 1917. július 23.
