Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején

TÖRTÉNELEM 239 A hadsereg és a lakosság élelmezése a tőkeerős, nagyban gazdálkodó birtokok számára nem csupán a biztonságot, de a gyors vagyonszerzés lehetőségét is jelentette. Hasonlóképpen, a kisiparban is a nagy volumenű hadirendelésre számítottak, hogy az egyre növekvő drágaságban ne csak tartani tudják vagyoni biztonságukat, hanem tovább gyarapodjanak. Kecskeméten az egyenruhákat készítő szabóipar kapott jelentősebb megrendelést, így — legalább egy időre — 14 iparos és 12 munkás megélhetése látszott biztosítottnak. A szíjgyártó ipar töltény táskákat gyártott, 3 iparos és 100 munkás kapott munkalehetőséget.

52 Később a cipészek is kaptak feladatot a hadsereg ellátására.

53 A lakosság és a hadsereg számára biztosítani kellett a szükséges élelmet. 19lóban a napszámot is hatóságilag állapították meg, aminek csupán az lett a következménye, hogy az első nap a munkások nem mentek munkát vállalni, bízva abban, hogy talán visszavonják a rendeletet. Erre nem került sor, mert a napszámosmunkát igénylő gazdák már a második napon ráígértek a hatóságilag megállapított napszámbérre.

54 A húshiány enyhítésére országos programot dolgoztak ki. Első lépésben megtiltották a 60 kilogrammnál könnyebb sertések levágását.

55 A kereskedelmi forgalmat akadályozta az egyre súlyosabb aprópénzhiány, ugyanis a nikkel húszfilléresekre a hadiiparnak volt szüksége. Ezeket az állam vas húszfilléresekre akarta kicserélni; természetesen az újért le kellett adni a régit. Az elkészült vas húszfilléresek azért nem kerültek elegendő mennyiségben forgalomba, mert egyesek nagy tételben, jó pénzért bocsájtották áruba az összegyűjtött nikkelpénzt.

56 A legtöbb mezőgazdasági és ipari termékre, előállításukra, felvásárlásukra, forgalmazásukra „Központot" szerveztek. Ahogy a háborús viszonyok hívták életre, ezek is akadályozták, hogy feladatukat maradéktalanul ellássák. Maga a Haditermény Részvénytársaság is arra kényszerült, hogy a maximális árnál drágábban vásárolja fel a gabonát.

57 Bevezetésre került a jegyrendszer. Az élelmiszerellátás nehézségei tovább fokozódtak. A város búzaszükséglete 70 vagon lett volna, ezzel szemben csupán 20 vagonnal terem a város határában, más vidékekről kell beszerezni a többit.

58 Hogy a gabonarejtegetést lehetőség szerint megelőzzék, már a cséplésekről pontos jegyzéket kellett vezetni s az eredményt minden vasárnap a polgármesternek jelenteni.

59 A cséplések befejeződése után a törvényhatóság köte52 Kecskeméti Híradó 1915. június 7. 53 Kecskeméti Híradó 1915. április 26. 54 Kecskeméti Híradó 1915. június 21. 55 Kecskeméti Híradó 1916. július 17. 56 Kecskeméti Híradó 1916. augusztus 28. 57 Kecskeméti Híradó 1916. augusztus 16. Pl. Tejközpont, Lisztközpont, Cukorközpont, Paprikaközpont, Olajközpont, Zsírközpont, Kávéközpont, Zöldségközpont. Felmérték az igényeket, árakat állapítottak meg, árakat maximáltak, ellenőrizték a forgalmat. Kecskeméti Híradó 1916. június 3., 1916. június 18. 58 Kecskeméti Híradó 1916. augusztus 16. 59 Kecskeméti Híradó 1916. augusztus 10.