Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején
TÖRTÉNELEM 233 fogat igénybevételével. Az adományok és az adományozott pénzösszegek jelentősen megszaporodtak, jelentősebbek lettek, amikor az akció az újságokban nyilvánosságot kapott; a Kereskedő Kaszinó tagjai nyomban nagyobb összegeket ajánlottak fel. 29 A háború későbbi éveiben nagy jelentősége volt a különféle rendezvényeknek, melyek jövedelmeit szintén segélyezésre fordították. A közélelmezés és a tüzelőanyag-ellátás rosszabbodása után felhasználták a módosabb gazdák élelmiszer-adományait és az ajándékba adott tűzifát is. Mindezek mellett a 10%-os városi pótadót is a hadsegélyező bizottság használta fel. Az országos hadsegélyező bizottságok sorába illeszkedő Kecskeméti Hadsegélyező Bizottság elnökei Faragó Béla, dr. Kiss Jánosné, Sándor Istvánné voltak. A jegyző Sztankay Lajos. Első rendes ülésüket 1914. augusztus 8-án tartották, míg a nagybizottság augusztus 14-én alakult meg; a védnökséget gróf Ráday Gedeon, Pest vármegye és Kecskemét főispánja vállalta. A szervezést Faragó Béla árvaházi igazgató végezte, aki a várost gyűjtőkörzetekre osztotta. Minden körzet élén egy vezető állott, aki tagokat választott maga mellé. Megalakult egy belterületi és egy külterületi gyűjtőbizottság. A nagybizottság központi szerve az intézőbizottság volt, amely az elnökségből, tisztikarból, városi kerületi elnökségből, a városi tanács küldötteiből állt, akikhez Tormássy István rendőrkapitány tartozott még, az állami hadsegélyek intézője. Ez a bizottság városi munkaközvetítő irodát alakított ki. 1914. szeptember 22-én, alig egy hónapos gyűjtés után, a gyűjtés eredménye több mint 31 000 korona volt, amelyből csaknem 27 000 koronát ki is osztottak segélyképpen. A beszolgáltatott termény értéke kb. 10 000 korona értékű volt. A jótékony célú előadások, hangversenyek csaknem 40 000 koronát hoztak, amely 1917. december 31-ig a gyűjtésekből, adományokból származó összegekkel együtt csaknem 246 000 koronára emelkedett. Az összkiadás 217 000 korona volt. 30 Mindezek mellett a hadsegélyező bizottság a segélykérőknél helyszíni vizsgálatokat végzett a vagyoni és szociális helyzet megállapítására. Szétosztotta az amerikai ajándékokat 1915-ben, 58 család 167 gyermekének. Ugyanebben az évben Sztankay Lajos titkár vezetésével a hadsereg részére fémeket gyűjtöttek. Akciót indítottak a budapesti Uránia Nővédő Egyesület vasmozsarainak és vas gyertyatartóinak réztárgyakra cserélése ügyében. 1917. decemberig 2071 család kérelmezte a segélyt, elutasították 851 család kérelmét. A segélyezett családok gyerekeinek száma összesen 3616, nagyobb részük 12 éven aluli. A segélyt nyertek közül csupán 26 a férfi; a segélyezett családok közül a férj vonult hadba 910 családnál. Foglalkozásukat tekintve, mezőgazdasági vagy ipari munkás volt 655, önálló iparos vagy kereskedő 179, iparos- vagy kereskedősegéd 210, hivatalnok, tanár, tanító 21, gazdálkodó és kertész 10, cseléd, szolga 47, egyéb foglalkozású 98. 29 KJM UTGY 84.17.7. Faragó Béla beszámolója a közgyűlésnek 30 KJM UTGY 84.17.7. Faragó Béla beszámolója, 12. o.
