Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején
230 SZABÓ Z.: KECSKEMET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN zajlott, a szükségintézkedések rádöbbentették az egy hónappal korábban még feltétel nélkül lelkesedőket, hogy a reményeikben csalódniuk kell, nem egy kis csetepatéra kell számítaniuk, amiből a magyar vitézség révén néhány hét alatt győzelmesen lehet kikeveredni. Már lehetségesnek tartották, hogy a télen (!) is folytatódik a harc. 17 A bevonultak hozzátartozóit a jótékony célú egyesületek mozgósításával próbálták segíteni a közigazgatás tisztviselői. A Rongyos Egyesület, a Jótékony Nőegylet, az Izraelita Nőegylet, a Gyermekvédő Egyesület nyomban pénzadományokat ajánlott fel. 18 Tanácsülésen foglalkoztak rendszeresen a háború rokkantjairól, özvegyeiről, árváiról való gondoskodás lehetőségeivel. 1914 decemberében határozatot hoztak arról, hogy a háború folytán rokkanttá váló kecskemétiekről és családjaikról, a harctereken hősi halált halt, vagy a háborúban szerzett betegség folytán elhalálozottak özvegyeiről és árváiról — amennyiben az állami ellátás nem volna elegendő, s maguk megfelelő jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkeznének szerény megélhetésük biztosítására — a társadalom támogatásának és az állami ellátásnak az igénybevételével gondoskodnak. 19 A hősi halottak családjának nyugellátása általában úgy történt, hogy az özvegy részére évenként 72 koronát, az árváknak 48 koronát állapítottak meg. A család a harctéren elesett kereső után még hat hónapig kapta a bevonultak családtagjait megillető segélyt. 1915 márciusában már olyan helyzet alakult ki, hogy gondoskodni kellett az özvegyek és árvák életkörülményeinek jobbításáról, valamint a sebesültek, rokkantak megfelelő ellátásáról. A széles körű társadalmi mozgalom megindítására Sándor István polgármester egy, az alapelveket körvonalazó, 11 oldal terjedelmű tervet dolgozott ki, melyet a közgyűlés elé terjesztett. 20 Néhány, lényegesebb szempont szerint a városnak részt kellett vállalni — nem csupán emberiességi megfontolások, hanem a várható gazdasági haszon reményében is — a teljes munkaképességüket visszanyerhető, vagy a kezelések eredményeként munkaképességüket fokozó sebesültek gyógyításának költségeiből. Az alakuló országos intézményeket az elhelyezésre, a végtagjukat elveszített egyének ügyességét fokozó tanfolyamok tartására igénybe lehet venni, a várost csak a költségek terhelnék a sebesültek egy részénél. Megfelelő munkaalkalmat kell nyújtani azoknak, akik valamilyen mértékben visszanyerték munkaképességüket. Ha lehetséges, előbbi foglalkozásukat gyakorolhassák a mezőgazdasági, ipari munkások, kereskedők, a gondoskodás főképpen 17 Kecskeméti Lapok 1914. augusztus 17. „Meddig tart a háború" 18 Kecskeméti Lapok 1914. augusztus 4. 19 KJM UTGY 84.17.10.1914. december 31. 390/kgy. számú határozat. Sándor István polgármesterjelentése a Tekintetes Városi Tanácshoz a háború rokkantjai, özvegyei és árváiról való gondoskodás ügyében (Másolat) 20 KJM UTGY 84.17.10.
