Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Szabó Zoltán: Kecskemét az első világháború idején

228 SZABÓ Z.: KECSKEMET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN hogy a régi törvényszéki épületben, a „Cserepesben", a felsőkereskedelmi iskola négy tantermét megfelelő mellékhelyiségekkel, kisegítő kórház céljára átalakítják, 20 sebesült katona fogadására előkészítik. A középületek nagyobb részében kórházakat alakítottak ki.

10 A városba beszállásolt cs. és kir. 94. gyalogezred pótzászlóalja már súlyos gondot jelentett a város lakosságának, mert a katonai épületek egy részét a cs. és kir. 13. huszárezred használta, az új honvédlaktanyát lókórházzá alakították ki; ezért a legénység mintegy 70%-a a város közepén és nyugati felén nyert elhelyezést. Gyakori összetűzés alakult ki egymás meg nem értése miatt, ugyanis a beszállásolt katonák csehek voltak, többnyire iparvidékről származtak s becsmérlő kijelentéseket tettek a „parasztvárosra", esetenként a magyarokra. Fokozta a rossz hangulatot, hogy a 38-as Mollináry ezred katonái szerint a fronton egy éppen ilyen, fehér haj tokás egyenruhájú cseh ezred hagyta őket cserben. Az ezred járőrei polgári személyeket tartottak esetenként őrizetben, „jogtalanul".

11 A tanintézetek működésére lehetőség szerint igyekeztek figyelmet fordítani, a megmaradtakat fokozottabban ki kellett használni. Az Újkollégium épületében két tanintézetet helyeztek el.

12 A VÁROS LAKOSSÁGÁNAK MOZGÓSÍTÁSA A JÓTÉKONY CÉLOK TÁMOGATÁSÁRA A harcok megindulása után mintegy 300 sebesült ellátására kellett felkészülni a városban.

13 Minthogy az intézményes ellátás előreláthatóan nem volt kielégítő, az Országos Vöröskereszt Egyesület helyi szervezete az arra vállalkozó nők számára ápolónői tanfolyamot szervezett, s — segítségükkel is — az Országos Tanítói Árvaházban elkezdték egy 200 személyes kórház berendezését.

14 Augusztusban megalakult a Kecskeméti Hazafias Szövetség, mely célul tűzte ki a hazafias készenlét állandó ébrentartását, szükség esetén a nemzetőrség részvételével tervezte az ügyeletet és őrjáratozást a város területén.

15 Úgy tűnik, az első helyen jelölt feladatra nagy szükség volt, mert az újságokban is foglalkoztak a csüggedőkkel, a türelmetlenekkel.

16 Bár a háború tulajdonképpen néhány hete 10 KJM UTGY 84.17.45. 236—237. o. 11 KJM UTGY 84.17.9. „A 94-esek Kecskeméten", Sándor István feljegyzése. 12 KJM UTGY 84.17.45. 238. o. 13 Kecskeméti Lapok 1914. július 31. 14 KJM UTGY 78.28.139. Vary István hagyatékában Kecskeméti Lapok 1914. augusztus 14. 15 Kecskeméti Lapok 1914. augusztus 26. Eötvös Nagy Imre szerkesztő, elnök; Báthory István iparos, Huszár László r. k. lelkész alelnökök; Ladányi László kereskedő, pénztáros; Dallos Kálmán joghallgató, jegyző 16 Kecskeméti Lapok 1914. augusztus 26. „ ... Nem szabad elcsüggedtnek, sőt türelmetlennek sem lenni, mert ez a türelmetlenség csökkentené az itthonmaradt polgárság energiáját..."