Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Bárth János: Magyarország népességének felekezeti megoszlása a 19–20. században

TÖRTÉNELEM 217 AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN (1920) A trianoni békekötéssel és Magyarország területének drasztikus megcsonkításával jelentősen megváltoztak a különböző vallásfelekezetek arányai. A románok és szerbek elszakadásával a korábbihoz képest lecsökkent a görögkeletiek és görögkatolikusok száma. Az erdélyi szászok, a szepesi szászok és a szlovákok többségének elvesztésével megcsappant az evangélikusok tábora. A székelyek határon kívülre kerülésével elveszett az unitáriusok nagy része. Ezek a veszteségek oda hatottak, hogy a római katolikusok és a református vallás követőinek arányszáma jelentősen megemelkedett. Alábbiakban az 1920. évi népszámlálás adatai alapján bemutatjuk, miként alakultak a felekezeti arányok a trianoni Magyarország területén: A trianoni o. t. 1910 1920-ban Lélekszám % Lélekszám % Római katolikus 4 778 421 62,8 5 096 729 63,9 Görögkatolikus 165 238 2,2 175 247 2,2 Református 1 632 273 21,4 1 670 144 21,0 Evangélikus 485 036 6,4 497 012 6,2 Görögkeleti 61468 0,8 50 990 0,6 Unitárius 5 099 0,1 6 224 0,1 Izraelita 471 355 6,2 473 310 5,9 Egyéb 8 081 0,1 10 487 0,1 Összesen 7 606 971 100,00 7 980 143 100,00 Legszembetűnőbb változás a katolikusok és a reformátusok arányszámának jelentős megnövekedése. 1910-ben hiába számított a legnépesebb felekezetnek a római katolikus, a nagyszámú görögkeleti és görögkatolikus jelenléte miatt csak 49,3%-os relatív többség jutott ennek a vallásnak. (Más kérdés, hogy a magyar korona országait tekintve 52,1%-os részesedéssel már ekkor is abszolút többségben volt). Az országcsonkítás után 1920-ra a római katolikusok részaránya 63,9%-ot ért el. A lakosságnak csaknem kétharmada tartozott a katolikusok táborába. A reformátusok részesedési aránya 14,3%-ról 21,0%-ra emelkedett. A református egyház az új országterület népességének több mint egyötödét mondhatta magáénak. Némiképp (5,0%-ról 5,9%-ra) emelkedett a zsidók részesedési aránya is. A határváltozások eredményeként nagymértékben lezuhant a keleti keresztény vallások arányszáma. A görögkeletiek 12,8% helyett csak 0,6%-ot, a görögkatolikusok 11,0% helyett csak 2,2%-ot jelentettek az új Magyarország népességében. 7,1%-ról 6,2%-ra esett az evangélikusok aránya. A csökkenést azonban nemcsak a szász és szlovák evangélikusok elvesztése okozta. Visszaesett az evangélikus vallásúak részaránya olyan városokban is, amelyek Magyarország kötelékében