Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)
Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténete I. (1694–1755)
134 KAPOCS N.—KŐHEGYI M.: A BAJAI FERENCES ZÁRDA . . . Az 1750-ik évben Lőrinc ünnepnapján sűrű felhők takarták el előlünk az eget, sűrűn villámlott és bár a villám magát a rendházat nem sújtotta, de nem volt messze tőle. Belevágott a rendháztól mintegy tíz lépésnyire lévő fába, melyet már többször ért villámcsapás, azt széthasította és a kerítést számottevően megdöntötte, amint ma is látható a kisebb kert kapujánál, a belső kert bejáratánál jobb kéz felől. Ebben az óriási recsegésben és égzengésben a közelben tartózkodó három testvért ütés érte, akik hanyatt esve egy ideig eszméleten kívül voltak; Istennek legyen hála, hogy a rendházat és az atyákat sértetlenül megőrizte. Az 1750-ik év március 17-ik napján összejövetelt tartottak itt a tartomány atyái a káptalan és az új tartományfőnök megválasztása ügyében; a káptalan megtartásának napjául május 20-ikát, helyéül pedig Radnát jelölték ki. Levelet köldtek a rendfőnökhöz, hogy kieszközöljék [a káptalan] megtartásának engedélyét és lehetőségét, amit nemsokára meg is kaptak. 103 Az 1751-ik év márciusában és áprilisában oly nagy volt a Duna folyó kiáradása, amilyenről emberemlékezet óta nem hallottak. Több, mint 20 olyan község, mely eddig biztonságban volt a folyótól, csaknem víz alá került; a víz alá került szántóföldeken a termés nyilvánvaló pusztulása fenyegetett. 104 Miután azonban a víz visszatért régi medrébe, minden ismét életre kelt. Ezzel Isten arra tanította a halandókat, hogy belé helyezzék biztos reményüket és bizalmukat, aki mindent megtehet, amit akar, és aki bármilyen megpróbáltatás közepette sincs távol a halandóktól. Az 1751-ik évben a nagyontisztelendő Lukich atya házfőnökségének harmadik [évében] beszereztünk és kifizettünk százezer téglát, mely háromszáz forintba került. így az ő három évének teljes számbavételénél ezeket kell feljegyezni: ez a házfőnök hasznosan 500 forintot költött mészre, 300-at égetett téglára és ezen felül a rendház pénztárában hagyott 664 forintot ez a legjobb gazda, akinek a dicsérete nem üres fecsegés. Az 1751-ik év május 20-ik napján a radnai Kegyelmek Máriájának rendházában tartományfőnökké választották nagyontisztelendő Jankóvich József atyát, rendkívüli férfiút, akiben minden erénynek és tudománynak ékessége megvan; aki elnyerte a legnagyobb tiszteletet nemcsak a tartományban, de az egész rendben is. Nem sokkal tartományfőnökké választása előtt nyilvánították a tartományban kitüntetett előadóvá. Volt a tartomány őre is, őrből lett tartományfőnök; a Rómában tartott nagy káptalanon választották meg az általános rendfőnök tanácsosává; ez a káptalan az 1750-ik év május hónapjában volt, pünkösd vigíliáján. Ugyanazon a káptalanon lett ezen Baja helységnek házfőnöke tisztelendő Buday Imre atya, volt tanácsos és a magyar nemzet dicsősége. Ő volt az, aki kieszközölte 103 Nagyjából innen folytatódik az eseményekkel egykorú bejegyzés. 104 Az árvizekre GALGÓCZY K. 1876. I. 93.
