Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 9. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1986)

Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténete I. (1694–1755)

122 KAPOCS N.—KŐHEGYI M.: A BAJAI FERENCES ZÁRDA ... 1708. A bajai Szent Antalról nevezett székházat a felkelők lerombolták, de az azt követő béke időben a lehető leghamarabb helyreállították.

63 1717. Baján a templom tetőt kapott. 1723. A bor-gyűjtés szempontjából a mohácsi és zombori székházat a bajai konventhez csatolták. 1717. Ebben a városban az egész török idő alatt fennállt az olovoi konvent plébániája.

64 Az ellenség kiűzése óta székház lett. Amikor pedig az ellenség Belgrádot visszafoglalta, az olovoi konvent Ilokon tartózkodó közössége Bajára menekült és itt bizonyos ideig konventnek nevezték ki, de midőn a törökkel békét kötöttek és a Rákóczi-felkelés véget ért, Guganovich Gábor atya és Karagich Lukács atya, — volt tanácsosok —, ezen Ilók helységben sokáig megőrzött sekrestyéi felszereléssel Bajára jöttek és új székházat építettek, és az 1712-ben leégett templomot befedték.

65 Az 1721-ik évben. Granich Ágoston atya alatt konventté lett nyilvánítva. A következő évben pedig Pécsi István házfőnök alatt elkezdődött az új rendház alapozása és elhelyezték az első alapkövet. A rendház két része, a déli és az északi elkészült. Ebben a rendházban 20 szerzetes tartózkodhat állandóan. Filozófiai előadásokat is tartanak. 1739. június 10. Keszich Miklós választott bajai házfőnök elhunyt Tétényben. Emlékeztető az utódoknak. Mivel az ezen várost és környékét fenyegető pestis idején elvesztek ennek a konventnek írott emlékei, ezért sem keletkezésére, sem fejlődésére vonatkozó iratok nincsenek többé, az idősek biztos hagyományából itt azt lehet egyedül feljegyezni, hogy amint a tartományfőnök atya cellája felé, a kórus mellett vezet a körfolyosó, 63 A kurucok több ízben is felégették a várost és környékét. — Archívum Rákócziánum I. 108., IX. 106. — ZIMMERMANN R. 1910. 45. 64 Nincs adatunk arra, hogy a török uralom egész ideje alatt működött volna az olovoi konvent plébániája Baján. 65 Az olovoi zárda tagjai 1687-ben szóródtak szét a török üldözés következtében. Néhányan Barisity vikáriussal a sekrestye kevés bútorzatát és felszerelését magukhoz véve iloki plébániájukra menekültek. 1703-ban SefTer pasa a zárda tetejéről leszedette a tetőfedő anyagot, majd felgyújtatta azt. A ferencesek nyilván ezek után menekültek végleg Bajára.