Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Irodalomtörténet - Orosz László: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1868–1929)
528 OROSZ L.: Л BANK BÁN (az 1845-i skv.-ből hiányzott) ; IV. 107—110 Gertrud. Saját eszünket. . . imádja; IV. 629 Simon. Mi az? Eltérés az 1868-i skv.-től az is, hogy az V. 64. sor előtt újra Solom neve áll Zászlós úr helyett. Lehetséges azonban, hogy e mondatok kihagyása és a név visszaállítása csupán a másoló rovására írandó. Fentiek alapján az 1892-i szöveget úgy tekinthetjük, mint az 1868-i skv. egyik változatának rögzítését. Megfelel ez annak, hogy a bécsi előadás is beilleszkedett a Nemzeti Színház többi Bánk bán-előadásának sorozatába. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A Bánk bán színpadi szövegének alakulását az előző korszakban elsősorban a cenzúra, a most vizsgákban a színházi (rendezői, színészi) felfogás, szándék szabta meg. Az előző korszak színpadi szövegének vizsgálatához fel lehetett használnunk egy részletes cenzori utasítást is, a mostanihoz azonban — amely az évek számát tekintve csaknem háromszorosa, az előadások számát nézve pedig mintegy három és félszerese az előzőnek — nem állt rendelkezésünkre rendezői példány. (Nem maradt fenn ilyen.) Ez akkor is nagyon nehezítette a munkát, ha ez a most vizsgált szakasz a Bánk bán színpadi életében kevésbé volt viharos, mint a megelőző. Ámbár e szakaszban csak három újrarendezésre került sor (1868, 1916, 1924), a szereplők gyakran változtak (11 Bánk, 10 Gertrudis, 11 Melinda, 14 Petur, 16 Tiborc, 10 Biberach, 9 Ottó, 15 király lépett fel a 161 előadás során), ez is befolyásolta időnként a játszott szöveget is, s ez is oka, hogy a vizsgált skv. a húzásoknak, húzások törléseinek és a javításoknak alig áttekinthető szövevényét tartalmazza. Ennek ellenére azt remélem, hogy a Bánk bán nemzeti színházi szövegének ez a vizsgálata a kor dramaturgiai-rendezői koncepciójának és színészi játékának megismerésére is hasznosítható eredményeket kínál, s alapul szolgálhat színikritikákat, rendezői és színészi nyilatkozatokat, emlékezéseket is felhasználó további komplex elemzésekhez. Az előző tanulmány végén azt írtam, hogy a Bánk bán 1845 és 1867 közötti nemzeti színházi színpadi szövege többé-kevésbé azonos lehetett e korszak vidéki előadásainak szövegével is. Ez erről a korszakról már aligha mondható el. Fel kellene kutatni és meg kellene vizsgálni a vidéki (főként a kolozsvári) előadások skv.-eit (rendezői példányait?) is, hogy teljesebb képet nyerhessünk legnagyobb történelmi drámánk színpadi pályafutásának erről a szakaszáról. 25 25 Köszönettel tartozom Kerényi Ferencnek lektori megjegyzéseiért és tanácsaiért, amelyekből sokat hasznosítottam tanulmányomban.
