Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Sztrinkó István: Tűzhelyek a Duna–Tisza közi lakóházban

452 SZTRINKÓ I. : TŰZHELYEK . . . hoz való ragaszkodás miatt építik mégis fel.

37 Egyik kunszentmiklósi adatunk viszont arról vall, hogy a múlt század derekán itt még használatban volt a középpadka: „Mesélte Jula néni, hogy őneki már nyolc éves korában zsámolyt tettek a régi szabad tűzhely mellé, mely a konyha közepén, a spar helyén állt, s ott kellett megfőznie minden reggel a kávét."

38 Az 1853-as kecskeméti ábrázolás, mely középpadkán főző asszonyt mutat, megerősíti azt a tényt, hogy a múlt század közepén még főzésre is használták a konyhai padkáknak ezt a típusát.

39 Adataink összevetéséből az is kiderül, hogy a XIX. század utolsó harmadára, a századfordulóra használata visszaszorult, s ha hagyományőrző helyeken még meg is építették, már csak rakodóként szolgált. (18—19. ábra) Az Alfölddel foglalkozó népi építészeti irodalom nagy figyelmet szentelt a középpadka kérdésének. Alapvető problémát jelent ugyanis származása és eredeti funkciója. Bátky Zsigmond

40 és Gunda Béla

41 véleménye szerint az alföldi középpadka az egykori, négyszögletes, asztalszerű kemence maradványa, melynek tetején tüzet is raktak. Ez a Dunántúlról terjedt kelet felé, honnan a peremterületekre szorult viszsza a banyakemencék térhódításakor. Legújabban Lukács László foglalkozott evvel a kérdéssel, s rámutatott, hogy a Dunántúl parasztházainak nagy részében a szabadkémény alatti hasábkemence viszonylag fiatal. Nem valószínű tehát, hogy a nagy múltú alföldi középpadka ebből alakult volna ki.

42 Más álláspontot képviselt Cs. Sebestyén Károly, ki a XVIII. századi szegedi városi tüzelőkből eredeztette a középpadkát.

43 Szegedre is, miként az úri konyhákba ez a tüzelőtípus nyugatról került be, s más épületekben, elsősorban csárdákban és kocsmákban is meghonosodott. A Duna—Tisza közéről ismeretes pl. a dunaszentbenedeki révkocsma 1834-es leltára, ahol „ . . . a szobákban levő kályhák füttetnek a konyhából, a konyha közepén van Téglából rakott Tűzhely, és falba vertt fa szegeken álló fazék tartó deszka."

44 Kiskunhalasról közöltek két, valószínűleg a XIX. század elejéről származó rajzot, melyek pusztai csárda építési tervét, illetve alaprajzát mutatják. Mindkettő konyhájában jelezték a hátsó falra épített tűzhelyet.

45 Ezen adatok tükrében is nehezen hihető mind az első, mind a második elmélet. Nem valószínű, hogy az alföldi lakóházban, mely már a XV—

XVI. században is nagy többségében két kemencével rendelkezett, 37 NÓVÁK József L. 1909. 159. 38 BÓNIS Vilma: Kunszentmiklós (visszaemlékezés) Kunszetmiklósi Helytörténeti Gyűjtemény Adattára, B/l. 39 KUBINYI F.—VAHOT I. 1853. 120. 40 BÁTKY Zs. é. n. 222. 41 GUNDA P. 1936. 193. 42 LUKÁCS L. 1982. 154. 43 CS. SEBESTYÉN K. 1933. 59—69. 44 BARTH J. 1978. 141. 45 NAGY CZIROK L. 1959. 288—289. oldalak közötti táblák.