Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Solymos Ede: A bajai halászcéh

NÉPRAJZ 429 Indoklás a halászati szabályrendelet terve^ethe^. A halászati jog gyakorlásának rendezése céljából kidolgozott szabályrendeleti tervezet összeállításánál az általános jogelvek, a sok évi tapasztalat, az eddigi gyakorlat és az egyes megyék által e tárgyban kiadott rendeletekben foglalt intézkedések voltak irányadók. A halászipartársulatunk tapasztalván, hogy az egyes megyék által kiadott rendeletek nem egyező tartalmúak, — hanem a leglényegesebb kérdésekbe nézve különbözők; — tapasztalván továbbá, hogy a kibocsájtott szabályrendeletek nem mindenütt egyforma tekintetben részesültek, — hogy a tilalmi idő sok helyen ugyan megtartatott, legtöbb helyeken azonban figyelmen kívül hagyatott és a rendeletek szigorú megtartása fölött senki sem őrködött, — hogy ebből következőleg a halászok egy része a tilalmi idő alatt kereset és kenyér nélkül maradt, másik része azonban kinél a halászat gyakorlása ezen idő alatt is tűretett, — e szerint kedvezményben részesült: ezen szabályrendeleti tervezet egyes pontjait következő indokokból állapította meg és pedig: I. Az 1. §. első része, a jogok gyakorlásáról szóló törvényeken alapszik; a második részében azonban a közbirtokosságok tekintetében ezen intézkedés szükségesnek mutatkozott — és pedig per analogiam 1871 évi XVIII. t. sz. 10 §a értelmében. Előfordult t. i. már sokszor, hogy a közbirtokosok egyik része egyetértvén, — a halászati jogot bérbe adta, másik része pedig, szinte azt tévén, ezen jogot ugyanazon vízterületre nézve, más személynek haszonbérbe adta, úgy hogy a halászati jog gyakorlása alkalmával egyszerre két haszonbérlő jelentkezett, kik mindegyike jogát kizárólagosan gyakorolni akarta. — Ezen bajon éppen csak ezen § második bekezdése által lesz segíthető; annál is inkább, miután a közbirtokosok ezáltal korlátozva nem lesznek, a községekre nézve pedig eziránt már a hivatkozott 1871 XVIII t. sz. 10 § a intézkedik. II. A tervezet 2 ik § a mostani szerkezetben szükségképpen fenntartandó, mert: köztudomású dolog, hogy a hal áradások alkalmával a folyó rendes medrét elhagyja és az elöntött területre kiszökik; már pedig miután addig, még a kiöntés a folyammal összeköttetésben áll, a folyamnak határát meghatározni nem lehet, — de különben is a folyóban létezett és ezen alkalommal kiszökött halra nézve jogot csak a jogosult tarthat, a kiöntésekben is csak a jogosultat illetheti a halászati jog. — Ezen § második része ellenben kizárja a jogosultat azon területből, melynek vize a folyammal már semmi összeköttetésben nem áll. III. A folyam szabályozás következtében az addig kiöntésekben és mélyebb helyeken maratd vizekben tenyésztett hal, miután ezen állóvizek a folyóval semmiféle összeköttetésben nem állanak, a jogosultnak tulajdonát képezvén, azt egyszersmind arra is fel kell jogosítani, hogy belvizek, fakadások és esőzések folytán keletkezett áradások következtében a tóból vagy egyáltalában tenyésztésre használt vizekből kiszökött halat, mint kizárólagos tulajdonát befoghassa, természetes, hogy ezen halászat tekintetében a tilalom felfüggesztendő. IV. A 4 §.nál ugyan azon indok szolgál zsinórmértékül, mely az 1 § nak a közbirtokosságokra vonatkozó pont szerkesztésénél volt irány adó, t. i. azon eshetőség, hogy a halászati jog az uradalom és község által külön és különböző személynek haszonbérbe adatik. V. A parthasználás czimén kiszabott 4 méter a minimuma azon partszélességnek, mely a hosszabb húzóhálóvali halászatra szükséges, magától értvén hogy a halászoknak hálóikat csak olyan helyen szabad kihúzni és rendezni, a hol vetés nincsen és kár nem okoztatik. Szükséges minden esetre ezen parthasználási jogot kimondani azért, mivel a gyakorlatban számtalan eset előfordult, hogy a földbirtokosok pusztán csak bosszúból akadályozták a halászokat jogaik gyakorlásában, sőt még oly helyeken is, ahol vetés vagy növény ültetvény nincsen. VI. A tapasztalat igazolja, hogy a hal egyáltalában leginkább álló vízben, tehát tavakban és kiöntésekben és pedig füves vagy nádas helyeken a hol a víz csendes és az ikra a nap melegítő sugarának ki van téve — ívik ; — tény továbbá, hogy az ikra csak a nap befolyása alatt kell ki és hogy a