Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Néprajz - Solymos Ede: A bajai halászcéh
398 SÓLYMOS E.: A BAJAI HALÁSZCÉH néhány iratot találtunk az ipartársulat anyagában. Ebből arra következtetnünk, hogy a tiltakozást a pesti Halászipartársulat igyekezett összefogni, egységes mederbe terelni, s a minisztériumba továbbítani. Erre utal a bajai halászok nyilatkozata: „Mi alulírás szerinti elöljárói és tagjai a bajai halászati társulatnak, kijelentjük, hogy a budapesti halász társulat által kidolgozott „Lefektetett alapszabály tervedet a halászati jog szabályozásra", elismerjük, mint a halászok és haltenyésztés megfelelő követelményeit, azt jónak találjuk és a kivitelezést illetően a magas Minisztériumnál, magunk is csatlakozunk a budapesti halászati társulat kéréséhezUgyanakkor kijelentjük, hogy a ránk eső kiadásokat és költségeket készségesen viseljük. Ezen okiratot sajátkezű aláírásunkkal látjuk el. Baja, 1878. június 18." Májer Alajos elnök, Bokányi András elnök és még 15 halász írta alá. 1879. július 5-én kelt a válasz, mely szerint 1000 aláírás alapján, mely minden társulattól (Genossenschaft) beérkezett, megtették a szükséges lépéseket a minisztériumban, erre ott március 12-én értekezletet tartottak, szakértőként Fröhlich János, Singhoffer Mátyás és Fonda János pesti halászmesterek vettek részt, akik előadták a halászok panaszait. Az értekezletről az újságokból is értesülhettek. A minisztérium április 1-én 3906/879 szám alatt leiratot intézett a törvényhatóságokhoz, hogy a fennálló halászati tilalmakat a folyó vizekben hatályon kívül helyezzék „és így most elértük célunkat". Ezután a pesti társulat kiszámította a költségeket, elosztotta a halászmesterek számának arányában, a bajai társulatra 60 ft esik, amibe benn foglaltatik a szabálytervezet elkészítése, három nyelvre lefordítása, a kőnyomat, levelezés, posta és okmánybélyegek, kérvények elkészítése. Kérik, hogy az említett összeget Fröhlich János (Bp. Lipót u. 5.) címére küldjék meg. A bajai halászok iratanyagában találtunk is egy kőnyomatos tervezetet, magyar, német és szerb—horvát nyelven, keltezés nélkül. Nyilván ez az, amiről a levélben szó esik. Persze, első pillantásra látszik, hogy jogász fogalmazta meg. Ehhez a felterjesztéshez tartozik még egy kísérőlevél a „Magyas Miniszrérium"-nak címezve, mely lényegében azonos Singhoffer Mátyás által írott „Egy öreg halász véleménye az Alduna és Tisza szabályozását illetően . . ." с memorandumával. (8—9. melléklet) Ezt az évekig húzódó harcot a halászati törvény megjelenése lezárta, s újabb problémákat vetett fel. 33 A bajai halászok napi problémáját a halpiac okozta. 1878. jún. 23-án Majer Antal elnök a Ferenc Csatorna Társaságtól kérvényezi a jelenlegi halpiac áthelyezésének engedélyezését ,,a Steininger féle kioszkon innen levő kis lejtőre", s a bárkáknak a töltésen túli kikötését. A városi tanács meg is engedi, de a végső döntés Türr István tábornok, a Ferenc Csatorna Társaság elnökének jóváhagyásától függ. A jelenlegi 33 SÓLYMOS 1965. 27—28.
