Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Néprajz - Solymos Ede: A bajai halászcéh

NÉPRAJZ 387 Baja lakossága a török után három nemzetiségű lett: magyar, délszláv (bunyevác és szerb), német. A számszerű megoszlást nem ismerjük, hisz a korábbi népszámlálások a vallási megoszlást vették csak figyelembe. Az 1820-as adatok szerint az összlakosság 14 542, ebből óhitű 2191, ami zömében szerbet takar. Pesti Frigyes szerint 1837-ben 13 834 lakosa van a városnak, ebből óhitű 1900. Csak 1880-ból ismerünk nemzetiségi megoszlást mutató összeírást: a 22 577 lélekből magyar 15 794 (69,9%), német 2395 (10,6%) és szerb — hozzászámítva a bunyevácokat is 4209 (18,6%). Ha a halászmesterek névsorában talált 86 családnevet hangzás alapján elkülönítjük, 57 német, 22 magyar és hét délszláv. Más az arány, ha аз összes — a céhkönyvben előforduló — nevet vizsgáljuk meg. így már 188 a német, 103 a magyar és 99 a délszláv, valamint 22 egyéb hangzású nevet találunk. A különbség mégjobban kitűnik, ha százalékokban fejezzük ki : a mestereknél 66 % a német, 25 % a magyar és 8 % csak a délszláv. Ezzel szemben a teljes névanyagnál a német csak 45 %, a magyar 25 %, a délszláv 24%, egyéb 5%. Tehát míg a magyarok aránya nem változik, a délszlávoké háromszorosára nő, s majdnem negyedrészét teszi ki az egésznek. Javarészük ugyanis letöltve az inaséveket — legalább is Baján — nem lett mester. Valószínű, hogy sokan itt dolgoztak továbbra is, hisz fiuk, unokájuk évek múlva megint csak halászinasnak jelentkezik. Az okokat csak találgathatjuk. Szegényebbek voltak és nem vállalták a mesterré válás költségeit? Nagyobb hajlandóságot éreztek a kishalász élethez, s ezt céhtagság nélkül is űzhették? Életük végéig legényként dolgoztak egy-egy mesternél? Az adatok mindenesetre azt mutatják, hogy a halászat, mint céhes ipar, elsősorban a németek körében volt kívánatos. Nem szabad ugyanis megfeledkezni a környező vízparti községek magyar paraszthalászairól sem, akik nagy számban dolgoztak kisszerszámmal, engedéllyel vagy engedély nélkül, s akik között sok mai halász ősét kereshetjük. 1. táblázat Év Baja Tolna 1811-20 közt 4—8 év, átlag 5,4 6—12 év, átlag 6,9 év 1821-30 közt 6—14 év, átlag 9,5 6—12 év, átlag 6,9 év 1831-40 közt 6—8 év, átlag 7 8—11 év, átlag 7, év 1841-50 közt 5—18 év, átlag 8,8 5—9 év, átlag 6, év 1851-60 közt 6—29 év, átlag 11,8 6—10 év, átlag 8,4 év 1861-70 közt 6—27 év, átlag 12 6—15 év, átlag 10,5 év 1871-80 közt 6—28 év, átlag 11 7—18 év, átlag 9,9 év 1881-90 közt 7,19 év, átlag 9,8 8—16 év, átlag 9,6 év 1891-1900 közt 9—20 év, átlag 15 1911-10 közt 6—11 év, átlag 9