Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)

SIMON M.: TERVEK ÉS ÉPÜLETEK 13. FELLNER ÉS HELMER: KECSKEMÉTI VÁROSI SZÍNHÁZ, FŐHOMLOKZAT, 1895. KARTON, FÉNYMÁSOLAT, AKVARELL, 71x51 CM BKLM. Marcell és Jakab Dezső építettek Kecskeméten.

46 A grafikusnak, építésznek és díszlettervezőnek egyaránt tehetséges Márkus Géza (1871—1912) első önálló nagy megbízatása volt a városi bérház (Cifrapalota). A bérház építkezése egybeesett a TemetőNa gy és Temető-Kis utcák helyén 42 méter széles, fasorral kettéosztott. Rákóczi út kialakításával. Márkust a május 28-i közgyűlésen bízták meg a tervezéssel, a terveket 30 napon belül kellett szállítania.

47 A Kecskemét c. lap július 6. száma már beszámol a tervekről : „Pompás szép tervek azok. Lechner Ödön műépítész tervén láttuk először a magyar motívumokat, és azokat a terveket mindenütt örömmel fogadták el ki32 46 Megjegyzendő, hogy a korszak szinte minden jelentős építésze áldozott egy-egy tervvel, vagy épülettel a Lechner képviselte „magyar formanyelvnek". 47 Közgy. J. 1902. május 20. 120. t.