Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Régészet - Székely György: 13. századi kincslelet Ladánybene-Hornyákdombról

RÉGÉSZET 267 nak, 54 Ikvai N. 13—15. századinak határozta meg, 55 de Müller R. szerint az Árpád­kori eredet sem zárható ki. 56 A nyéltüskéhez tompaszögben csatlakozó nyakú sarlók áttekintésének befejezése­ként néhány kevésbé jól keltezett sarlót is meg kell említenünk. A kecskeméti Katona József Múzeumban őrzött, Szabó K. Kecskemét környéki faluásatásaiból származó, sajnos többségében azonosíthatatlan sarlók között két hasonló darab van. Az egyik sarló tompaszögben hátratörő hosszabb nyakú és enyhén ívelődő pengéjű (10. tábla 2.), 57 a másik nyaka rövidebb, fogazott pengéje erősen ívelődő (10. tábla l.). 58 A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum gyűjteményében található négy sarló közös jellemzője a fogazott élű penge. Az elsőnél a téglalap keresztmetszetű nyakrész tompaszögben törik hátra a nyéltüskéhez, vastag pengéje enyhén ívelődik (11. tábla 4.). A második pengéje erősebben ívelt (11. tábla 3.). A harmadik sarlónál a nyé 1­tüskéhez feltűnően hosszú (6 cm-es) nyakrész csatlakozik, pengéje enyhén ívelődik (11. tábla 2.). A negyedik sarló nyakrésze csaknem derékszögben törik hátra, pengéje vastag, enyhén ívelődő (11. tábla l.). 59 A számba vett párhuzamok közül azokat a sarlókat tarthatjuk a ladánybenei töre­dékhez legközelebb állóknak, melyeknél a nyakrész és a nyéltüske által bezárt tompa­szög kb. 120—130°, enyhén ívelődő pengéjük metszi a nyéltüske meghosszabbított vonalát és élük fogazott. Ez a formai hasonlóság egyben megengedi azt a feltételezést, hogy a ladánybenei sarlótöredék kora is azonos a párhuzamként felsorolt, 12—14. század közé keltezett sarlókkal, és valószínűleg a 13. századból származik. A közép­kori sarlók fejlődéstörténetére vonatkozó, a régészeti emlékanyag alapján tett meg­állapítások szerint a nyéltüskéhez tompaszögben csatlakozó hosszabb nyakú, kes­keny, de vaskos, enyhén ívelődő pengéjű sarlók még az Árpád-kor végén, a 13. szá­zadban elterjedtek. 60 Minden bizonnyal ezek sorába tartozik a ladánybenei sarló­töredék is. A kincslelet lelőhelyének környékén és a községgel párhuzamosan hosszabb szaka­szon kerültek elő Árpád-kori edénytöredékek, sőt egyes helyeken a szétszántott kemencék nyomát is meg lehetett figyelni. A begyűjtött kerámiaanyag néhány cserép­bográcstöredék mellett (12. tábla 1—2.) sárgásfehér, bekarcolt körbefutó vonalakkal 54 Uo. 34. 55 IKVAI 1960—1961. 146. 56 MÜLLER 1975. 89. 57 Leltári száma: 55.41.311., hosszúsága: 29,8 cm 58 SZABÓ 1938. 585. kép, leltári száma: 55.41.307., hosszúsága: 40,3 cm. 59 A sarlók leltári számai és méretei a szövegnek megfelelő sorrendben: 58.282.1. h: 39,5 cm, 58.281.1. h: 39,3 cm, 58.283.1. h: 36,8 cm, 58.280.1. h: 35,3 cm. Lelőhelyük ismeretlen, való­színűleg Kiskunfélegyháza környékéről származnak. Nem kizárt, hogy a sarlók egy része esetleg vaseszköz-leletből való. A sarlók tanulmányozásának és közlésének lehetővé tételét Fazekas István múzeumigazgatónak köszönöm. 60 MÜLLER 1975. 76—78., 89., PARÁDI 1976. 180.

Next

/
Thumbnails
Contents