Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Régészet - Székely György: 13. századi kincslelet Ladánybene-Hornyákdombról
REGESZET 261 györgye 36 , Tyúkod-Bagolyvár. 37 Egyes leletekben több, egymástól különböző karperec volt: Balmazújváros 38 , Nyáregyháza-Pusztapótharaszt 39 , Oros 40 , Pécel 41 . A ladánybenei karperecek a 13. században használt karperecek jellegzetes formáját mutatják. 42 A kerek metszetű ezüsthuzalból kialakított karperec zárószerkezetét úgy képezték ki, hogy egyik végére kis hengeres tokot erősítettek, amelybe a karperec másik, sima vége illeszkedhetett. Hasonló megoldást mutatnak a karcagi, nyáregyházi, orosi lelet karperecei, amelyeken ugyancsak megfigyelhető a hengeres tokot díszítő bordázás vagy rovátkolás is. A Ladánybene-Hornyák dombról előkerült karpereceket tehát a velük talált pénzek és a máshonnan származó hasonló korú rokon darabok egyaránt a 13. század első felére keltezik, egykori tulajdonosuk a pénzekkel együtt mint saját vagy családi ékszereit rejthette el őket a tatár pusztítás előtt. A kincslelet lelőhelyének közeléből a múzeumba került egy vassarló töredéke is. Fogazott sarló töredéke (8. tábla 3., 9. tábla 3.) Jó minőségű kovácsolt vasból készült. Enyhén szélesedő, téglalap keresztmetszetű nyéltüskéjének vége letörött. A 2,5 cm hosszú nyéltüskéhez 4 cm hosszú, téglalap metszetű (1,2—1,5x0,4 cm) nyakrész csatlakozik, amely a nyéltüskével 125°-os szöget zár be. A penge kb. 100°-os szögben csatlakozik a nyakrészhez. A penge élén jól látható a vésővel beütögetett kb. 1 mm sűrűségű fogazás, amely a nyél tüske irányába tart. A töredék teljes hoszszúsága 13 cm. Legnagyobb pengeszélesség 2,4 cm, a penge foka 0,4 cm vastag. Jó megtartású. Pontos megfigyelések hiányában a sarló és a kincslelet viszonyát nem lehet egyértelműen megállapítani, de a legvalószínűbb az, hogy az érmek előkerülési helyéről származó szórványleletről van szó. Míg az éremlelet és a karperecek kora viszonylag pontosan megállapítható volt, a vaseszközök keltezése meglehetősen nehéz. A keltezést elősegítő lelet vagy megfigyelés hiányában a máshol előkerült hasonló sarlók segítségével kíséreljük meg a sarlótöredék korát megállapítani. Az összehasonlítást nehezíti, hogy a sarló pengéjének nagyobb része hiányzik. így elsősorban a nyéltüske-nyakrész-penge kialakítása alkalmas vizsgálatra. A ladánybenei sarlótöredékhez hasonló, a nyéltüskéhez tompaszögben hátratörő hosszú nyakú sarló volt a Nyáregyháza-pusztapótharaszti sarlóleletben, melyet Pa36 Uo. 138., 10. ábra 4. 37 Uo. 138. 38 Uo. 132., 10. ábra 2—3. 39 Uo. 124., 2. ábra 2., 3. ábra 11. 40 Uo. 138., 140., 16. ábra 5., 13. ábra 3. 41 Uo. 138., 12. ábra 6. 42 Újabban felmerültek olyan vélemények is, hogy a karperecek egy részét (elsősorban a kisméretűeket), mint hajkarikát használták: BÁRDOS 1978. 193—194., ANTALÓCZY 1980. 169. 54. jegyzet. Ezt több hitelesen feltárt középkori sírban is sikerült megfigyelni: TOPÁL 1972. 71., HORVÁTH 1976—1977. 103., BÁRDOS 1978. 193—194. Valószínűleg egy ékszerfajtának kettős célú felhasználásáról lehet szó, amelyben esetleg helyi szokások is szerepet játszhatnak.
