Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Régészet - Székely György: 13. századi kincslelet Ladánybene-Hornyákdombról
RÉGÉSZET 257 nek a különféle feliratváltozatok vagy jegyek, amelyek a későbbi megfigyelések alapjául szolgálhatnak. A ladánybenei leletben egy új típus bukkant fel, ez a 86. tétel alatt leírt veret, amely IV. Henrik andechs-merani herceg (1204—-1228) L. 131. sz. windischgrazi denárának obulusa. Az egylapú veretek száma aránylag nagy: 1 db L. 15., 2 db L. 25., 2 db L. 29., 1 db L. 183., 1 db L. 186. és 1 db L. 214. volt a leletben. A ladánybenei lelet friesachi pénzeinek 93,5 %-a volt a kibocsátó vagy a verde alapján értékelhető, míg 2 %-a utánveret, 4,5 %-a különböző hibrid, határveret. Az utánveretek közül a L. 8. (16. sz.), L. 10. (19. sz.), L. 13. (22. sz.), L. 14. (26. sz.) L. 17. (38—39. sz.), L. 23. (61. sz.), L. 118—119. (78. sz.) és a L. 186. (107. sz.) utánverete érdemel említést. A hibridveretek között sok köriratváltozat van, de néhány új faj is előfordul, mint a L. 25./L. 14. (29. sz.), L. 17. (47. sz.), L. 21. (58. sz.), L. 194./L. 25. (68. sz.), L. 29./L.134—136. (90. sz.), L. 204. (122. sz.), L. 207./BB. 61. (125. sz.), L. 29./L. 214. (131. sz.) hibrid. Érdekes és ritka darab az E. Baumgartner által Ágnes andechmerani hercegnő vereteként számba vett BB. 262. (116. sz.). Mindezek a határveretek további kutatásához nyújthatnak segítséget. Jelen feldolgozásban szerepelnek az érmek súlyadatai, de mérés nélkül is szembetűnő volt a 13. századi friesachiak közül főleg IL Eberhard érsek és Bernhard herceg körülvágott vereteinek nagy száma. A mérlegelést megelőző kiválogatás, az ép és a körülvágott példányok elkülönítése, az átlagsúly kiszámítása sok hibalehetőséget és bizonytalanságot hordoz magában, ezért az ilyen eljárások eredményeit is nagyfokú körültekintéssel kell értékelni. 11 A friesachi pénzeken kívül a ladánybenei leletben még néhány egyéb külföldi pénz is volt: 3 bécsi és 3 kölni dénár. A kölni érsekség ezüstpénzei szokásos kísérői a friesachi dénároknak, a nagyobb leletekben szinte mindig előfordul belőlük néhány példány 12 , így a Duna—Tisza közi leletekben is: Abony 1 db, Kecskemét 1 db, Kiskunfélegyháza—Csólyospuszta 2 db, Szank-Kisasszony-dűlő 2 db, Kiskundorozsma 4, ill. 2 db. Feltűnően nagy számban került elő a bácsalmási leletből, ahol a 96 friesachi dénár mellett 68 kölni dénárt találtak. A 3970 darabos szigetcsépi leletben 47, az 1746 darabos nyáregyházi leletben 14 kölni dénár volt. A kölni dénároknál ritkábban fordulnak elő a bécsi dénárok. A 13. század első felében záródó friesachi leletekben csak szórványos jelenlétükkel számolhatunk. A Duna—Tisza közén csak a szigetcsépi és a nyáregyházi leletből került elő A—4 példány, valamint a most ismertetésre került ladánybenei leletből 3 darab. Míg a szigetcsépi leletben — melynek záródási idejét a lelet feldolgozója 1220-ra tette 13 — korai bécsi dénárok voltak (1 db LW. 12., 1 db LW. 13., 1 db LW. 28. és 1 db IIA mérlegelés nehézségeit és hibalehetőségeit jól jellemzi GEDAI 1969—1970. 41—42. 12 HUSZÁR 1965. 183—186., GEDAI 1969. 135—136. 13 GEDAI 1975—1976.
