Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Régészet - Székely György: 13. századi kincslelet Ladánybene-Hornyákdombról

RÉGÉSZET 255 A táblázatból megállapítható, hogy az ismert lemezpénzfajok közül a CNH. I. 271., 272—273., 275., 278., 279. és 280. sz. brakteáta fordul elő, valamint a CNH. I. 263. dénár. A brakteáták egy részén (CNH. I. 271., 277., 280.) és a CNH. I. 263. dénáron található felirat vagy betűpár Béla királyra utal, tehát ezek III. Béla vagy IV. Béla korából valók. A brakteátákat III. Béla korából származtató régebbi véleményekkel

6 szemben a lemezpénzekkel foglalkozó újabb kutatás megállapításai szerint ezek inkább a 13. században, IV. Béla uralkodásának első éveiben készülhettek.

7 A kérdés még korántsem eldöntött, de a leletek alapján a brakteátákkal, mint a friesachi pénzek állandó kísérőivel, s egyben a korabeli pénzforgalom egyik alkotórészével kell számolnunk. Ugyanakkor megválaszolandó kérdés a királyi dénárok feltűnően ritka előfordulása, amit csak részben magyaráz a királyi pénzek használatát nehezítő évi pénzújítási kötelezettség. Van olyan vélemény is, mely szerint a lemezpénzeket a külföldi pénzekhez hasonlóan, mint demonetizált (pénz jellegétől megfosztott) pénzt, súlyra mérve használták, s ezek így alkalmasabbak voltak tezaurálásra, míg a nagyobb névleges értékkel rendelkező királyi dénárokkal számlálva fizettek.

8 A lelet éremanyagának túlnyomó többségét (99,2 %) kitevő friesachi pénzek összetétele hasonló a már eddig ismert, a 13. század első feléből származó leletek összetételéhez. A friesachi érmek szétválasztását kibocsátók és verdék szerint az alábbi táblázat mutatja: 2. táblázat. A friesachi pénzek két legjelentősebb csoportját sok más éremlelethez hasonlóan itt is a salzburgi érsek, ill. a karinthiai herceg pénzverdéjéből, Friesachból és St. Veitből származó veretek alkotják. Arányuk a ladánybenei leletben 53,0—29,0%. A két domináns verde mellett még Pettau (7,4 %) Guten wert (4,4 %) és Windischgraz (2,4%) termékei vannak jelen nagyobb mennyiségben. Az eddig ismert nagyszámú friesachi éremlelet egyöntetű tanúsága szerint a Magyarországon előforduló friesachi pénzek kb. 60%-a Friesachból és kb. 30%-a St. Veitből származik.

9 A két verde termékeinek aránya az ország egyes területein (pl. Dunántúl, Hajdúság-Nyírség) nem egyforma, ennek okait egy korábbi tanulmányban kíséreltem meg elemezni.

10 A friesachi pénzek osztályozásának rendszere A. Luschin és E. Baumgartner kutatásai nyomán alapjaiban kidolgozott, de ezen belül a sok kibocsátó és verde nagyszámú véreiének csoportosítása, egymáshoz való kapcsolata stb. számos tisztázandó kérdést vet fel. Ezek megválaszolásához minden lelet, így a ladánybenei is segítséget jelent. Az érmek leírása során éppen ezért minden olyan esetben szerepel6 HÓMAN 1916. 238—239., HUSZÁR 1945. 73. 7 TARI 1964—1965. 91., GEDAI1965—1966. 38—40. 8 Huszár Lajos véleménye, melyet GEDAI 1965—1966. 38. ismertet. 9 GEDAI 1969. 116—127. 10 SZÉKELY 1979. 71—86.