Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Művészettörténet - Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében)

22 SIMON M.: TERVEK ÉS ÉPÜLETEK az eltérés a pályaterv és a végső tervek homlokzat kiképzése közt.

31 A logikus alaprajzú, gyalogosan és lovas kocsival egyaránt megközelíthető, a különböző hivatalokat lépcsőházakkal külön épületszárnyakra osztó épület stílusára, külső megjelenésére is nagy gondot fordítottak a tervezők. (4) Az épületet nem a szakirodalomban oly általános „francia reneszánsz sőt németalföldi" stílusban tervezték, hanem tudatosan ,,egy nagy magyar város első modern középületének művészi alakításakor nem akarták azokat a műidomokat alkalmazni, melyek legpraegnansabban mulatják Bécstől való függésünket, hanem inkább a régibb és dicsőbb múlt csapásán haladtak, melyből — épp városházak alakjában — hazánk felső vidékein igen érdekes műemlékek maradtak. Ebbeli tanulmányukat igyekeztek szerzők az angolprofán építkezés stílusával összeegyeztetve a szóbanforgó modern célra, . . . értékesíteni."

32 A magyar nemzeti múltat ezen az épületen a stílus mellett a dekoráció is idézi. A Veres Pálné utcai házzal kapcsolatban említett Árpád-szobron kívül az udvari és utcai homlokzatokon történelmi személyiségek kerámia portréi vannak. A közgyűlési terem figurális festésének programja már a millenniumi gondolatkört idézi. Végleges kialakítását viták előzték meg. 1895 áprilisában a két nagy méretű festményt Benczúr Gyulával (uralkodó portréja, vagy 1867-es koronázás) és Feszty Árpáddal (Pusztaszeri gyűlés) akarták elkészíttetni.

33 A négy kisebb mezőbe Szt. István koronázása, Nagy Lajos, Mátyás és Mária Terézia vagy 1848 ábrázolása került volna. Májusban megkeresték a Közoktatási Minisztériumot, majd kérték a Képzőművészeti Tanács véleményét is 34 Már májusban Székely Bertalannal tárgyaltak, s eldöntőnek, hogy a kis képek- Szent Istvánt, Szent Lászlót, Könyves Kálmán^, I. Nagy Lajost, Hunyadi Jánost, I. Mátyást, Zrínyi Miklóst, Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, Széchényit, Kossuthot, Deákot fogják ábrázolni. Végül a két nagy méretű festmény témája is kialakult 1896. januárjában. A történész Marczali Henrik véleményével szemben — aki Árpád pajzsra emeltetésének ábrázolását javasolta a bizonytalan történetiségű vérszerződés helyett — a vérszerződést és az 1867-es koronázást ábrázoltatják. A városháza ünnepélyes felavatására csak a képek elkészülte után került sor 1897. december 27-én.

35 A közgyűlési erem és az egész épület dekorációs festését a tervezők által javasolt Götz Adolf 31 A pályatervet a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 1892. XXVI. sz. közli. A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban található végső terveken . csökkentették az oldalszárnyak magasságát, elhagyták az üzleteket, helyükre könyvtár és levéltár került. 32 PÁRTOS G-.—

LECHNER Ö. 1892. 167. 33 Közgy. J. 1895. április 5. 80. t. 34 Közgy. J. 1895. május 29. 126. t. Közgy. J. 1895. november 28. 304. t. 35 JUHÁSZ I. 1981. 2.