Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Régészet - Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken

REG ESZET 179 egyetlen állatcsont. Л gödröt az Árpád-kori 2. árok aljába ásták, így az 5. gödröt is Árpád-korinak tarthatjuk. 10. gödör (III. kutatási felület). Kör alakú, 200—210 cm átmérőjű gödör, mélysége a tereprendezett felszínhez képest 50—53 cm. Falai függőlegesek, kitöltése fekete föld, a gödör F-i felében a széle közelében sárga agyagrögökkel kevert, ugyanitt szenes folt és néhány kisebb, vörösre égett agyagrög is jelentkezett. Л gödör által bolygatott 4. kemencéből kerülhettek ide. Feletanyaga néhány közelebbről meg nem határozható középkori edénytöredék. Л gödör a legfiatalabb objektum a III. kutatási felületen, az 5. árkot, a házat és a 3—4. kemencét egyaránt sértette. hgyéb /elepjelenségek Az I. kutatási felületen a 2. kutatóárok Ny-i fala mentén a felszíntől 40—50 cm mélységben kevés faszénnel borított foltot tártunk fel, kiterjedése 100x50 cm. Felületén bográcsoldal töredékek és 2,9—3,4 cm széles bográcsperemek, vörös tapasztásrögök feküdtek. Beásás foltját a homoktalajban nem tudtuk megfigyelni. Ugyanebben a mélységben az egész kutatóárok területén egykori felszínt jelölő sötétbarna homoksáv húzódott. Csak sejthetően kirajzolódó gödörrészietet tártunk fel a 3. kutatóárokban, mélysége a felszínhez 110 cm. Leletanyaga néhány Árpád-kori edénytöredék és vörösre égett tapasztásrögök. bizonytalan korú árkok és gödrök 2. árok (II. kutatási felület). S alakban meghajló árok 9 m hosszú szakasza, szélessége a sárga altalajban 20—50 cm, mélysége 5—10 cm. Szürkésfekete kitöltéséből néhány darab jellegtelen őskori edénytöredék került elő. Elszíneződés alapján időrendi viszonyát a szarmata kori 8. gödörhöz nem tudtuk megállapítani. 3. gödör (II. kutatási felület). Kör alakú, 40—44 cm átmérőjű gödör teknős alja. Kitöltése vörösre égett laza föld. 7. gödör. (II. kutatási felület). Gödör vagy árok 150 cm hosszú szakasza, teknős alja egyenetlen, 5—15 cm mély. A 7. gödör a szarmata kori 3. sírt és az Árpád-kori 1. árkot egyaránt érintette, időrendi viszonyukat azonban elszíneződés nem árulta el. Valószínűnek tartjuk, hogy a 3. sír rablásakor készítették. 9. gödör (III. kutatási felület). A szelvénybe 155 cm hosszan benyúló gödörrészlet, szélessége a sárga altalajban 118 cm, alja teknős. Mélysége a tereprendezett felszínhez 55 cm. Kitöltése egyöntetű fekete föld (4. rajz 5—6.).