Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Régészet - Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken
RÉGÉSZET Í73 3. kemence. Földbe vájt, előteres kemence. A 2. kemencétől DNy-ra 80—85 cm-re került elő, vele csaknem párhuzamosan. Boltozata 35—37 cm magasságban maradt meg, sütőfelületének átmérője 105—115 cm között volt, szájnyílásának szélessége pedig 35 cm. Alját, amely a szájnyílásnál 3 cm-rel magasabb volt, ugyancsak nem tapasztották ki. Előtere még bizonytalanabbul rajzolódott ki, mint a 2. kemencéé. így hosszát csak az alján mérhettük — 103 cm —, ahol a betaposott, 3 cm vastag sárgás agyagréteg jelentkezett. Szélessége a kibontás mélységében 155 cm volt. A kemence szája előtt az előtér 7 cm-rel volt mélyebb. Az előtér DNy-i felében 6—11 cm vastag faszénréteg halmozódott fel. A kemence bontása során néhány jellegtelen őskori edénytöredék került csupán elő, valamint egy, a koponyatetőn fekvő állatkoponya az előtérből. A kemence relatív kronológiai helyzete a 2. kemencééhez hasonló, előterét még a 10. gödör metszette. 4. kemence. Agyagból épített, az 1. kemencéhez hasonlóan részben a földbe mélyített kemence. A földgyalu munkája következtében ÉNy-i fele erősen sérült, így méreteire csak következtethetünk. A kemence alját egy kb. 130x140 cm-es, négyszögletes gödör alkotta, amelybe a kemence boltozatának alapját képező sárga agyagréteget úgy rakták be, hogy középen üresen hagyták a gödör alját a külön elkészítendő sütőfelület számára. Ezt a területet 3—4 cm-rel mélyebbre képezték ki, és egy cserépbogrács perem nélküli töredékeit helyezték el rajta, amelyeket aztán letapasztottak (4—5. kép). 12 A sütőfelület is sérült, ezért méreteit csak néhány cm-es eltéréssel tudjuk megadni. Alakja erősen lekerekített sarkú négyszög, hosszúsága 100 cm, szélessége pedig 75 cm. Relatív kronológiai helyzete az 1. kemencéének felel meg — részben az 5. árok és a ház DK-i sarkának cölöplyukai fölé építették —, a 10. gödör pedig feltehetően sértette. 5—8. kemence. Ezeket a kemencéket az I. kutatási felület közelében figyeltük meg a munkagép első áthaladása után. A négy kemence ÉNy—DK-i irányban, egymástól 2—3 m távolságra helyezkedett el. Sütőfelületük a felszíntől 30 cm-re jelentkezett. Az első három kemencének a földgyalu által részben megsemmisített tapasztásából bográcstöredékek 13 és a bográcsok anyagából készült sima, kihajló fazékperem került elő. A 8. kemence maradványait tudtuk csak jobban megfigyelni. A kemencefenék ovális, 130 Xl60 cm kiterjedésű volt. Igen vékony, alig 1 cm-es tapasztásából edénytöredék nem került elő. Az átégés vastagsága a kemencefenéken a tapasztassál együtt 2—2,5 cm volt. A beszakadt kemencetető maradványai alapján — világosvörös 10—14 cm vastag tapasztásrögök — a kemence teteje erősebben égett ki. Szájnyílása D—DNy-ra nézhetett, mert itt szenes-hamus folt jelentkezett a kemence tapasztásával egy magasságban. A kemencék építésmódjával kapcsolatban — földbevájtak, agyag12 Legnagyobb átmérője 32—33 cm, 8,7 cm magasságig maradt meg. 13 14,2 cm magasságban maradt meg, alja hiányzik. Szájátmérője 24—25 cm, peremszélességc 3,4 cm.
