Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)

Régészet - Biczó Piroska: Leletmentések Árpád-kori településeken

CUMANIA 8. 159 BICZÓ PIROSKA Leletmentések Árpád-kori településeken A Duna—Tisza közének Árpád-kori népi építészetéről igen keveset tudunk. Szabó Kálmán úttörő jelentőségű faluásatásai a két világháború között elsősorban a késő középkori falusi kultúra területén gyarapították ismereteinket. Árpád-kori településeken kevesebb feltárást végzett, summázó leírásait a házakról rajzok és fényképek nélkül csak fenntartásokkal fogadhatjuk el. Szabó Kálmán munkássága óta egyetlen részletesebb közlés látott napvilágot a csataljai házakról.

1 Az 1970-es évek második felében megindult erőteljes meliorációs tevékenység következtében több lelőhelyen végeztünk leletmentést, amelyek némiképp enyhítették ismereteinkben az e téren mutatkozó hiányosságokat. A leletmentéseket minden esetben munkagéppel egyengetett területen végeztük, ez a tény kisebb-nagyobb mértékben befolyásolta a tehető megfigyeléseket. KISKUNHALAS-ZÖLDHALOM A lelőhely Kiskunhalas belterületétől É-ra nem egészen 1 km-re helyezkedik el a Sós-tó déli partján, a Sós-tó és az egykori Járó-szék közötti kiemelkedésen. 1975ben Árpád-kori temető leletmentése közben, a temető szélének közelében, az általunk feltárt legszélső sírtól 20 cm-re került felszínre egy földbeásott Árpád-kori ház (1. rajz). A felszínhez viszonyított mélységét a nagyarányú földeihordás miatt nem tudtuk megállapítani, a földgyaluk 15—20 cm-t hagytak meg kitöltéséből. A ház ebben a mélységben már sárga homoktalajba mélyedt, kitöltése pedig barna homok volt. Oldalainak hossza 5,4—5,1 X 3,7—4,1 m. Tájolása ÉNy-DK, tengelye lO'-sal tér el Ny felé az É-i iránytól. A bejárat helyét nem sikerült megállapítanunk. Valószínűnek tartjuk azonban, hogy az ÉNy-i sarok közelében volt. Erre utal a ház göd1 SZABÓ Kálmán 1938. 12—27; CS. SÓS Agnes-PARÁDI Nándor 1971.