Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984)
Helytörténet - Sz. Kőrösi Ilona: Adatok a reformkori Kecskemét életmódtörténetéhez
HELYTÖRTÉNET 115 avagy Subláda; A második Szobában vagyon kájha kementze a kementze körül pad . . ," 22 . A kétféle kemence értéke jóval eltért egymástól, pl. 1831-ben ugyanannak a tulajdonosnak a földkemencéjét 3 forintra, a kályhakemencéjét 21 forintra értékelték. 23 Éppen ezért kályhakemence csak a módosabb házakban fordult elő. A kecskeméti „középsorsú gazdaember" szobájáról készült rajz Kubinyi Ferenc— Vahot Imre múlt század közepén megjelent könyve révén közismert. 24 Az ott látható berendezési tárgyak, bútorok (ágy, karoslóca, szögletes nagy asztal, láda, fogas) a végrendeletekben, inventáriumokban is előfordulnak, de összességükben gazdagabb, változatosabb berendezésekről tanúskodnak. 25 Az asztalok, amelyek a kemencével átellenes fal mellett vagy a sarokban voltak, kemény- vagy puhafából, cseresznye-, körte-, vagy fenyőfából készültek. A nagy, szögletes formájú „kihúzó asztalok" mellett előfordult kerek asztal is. A nyoszolya (vagy több is) a kemence felőli oldalon állt. A közismert padokon, hosszú székeken vagy hosszú karszékeken kívül fa karszékek és szalmaszékek szolgáltak ülőalkalmatosságként. Ritkábban, főleg gazdagabb családoknál díszes bőrszékek is találhatók. Az almáriomok különböző fajtái — pl. falban való, szegletbeli, kenyértartó, fennálló, puhafa kétfelé nyíló ruhatartó stb. — mellett gyakran említenek a leltárak rezes húzójú „subládákat", sublótokat. Szinte minden szobában volt fogas, láda, főkötőtartó láda, kenyértartó kosár, lámpás, réz vagy bádog gyertyatartó. A bútorok leggyakrabban barnára vagy kékre, ritkábban fehérre vagy feketére festettek, vagy pedig festetlenek. Vagyonosabb nemesek, kereskedők, hivatalnokok lakásában már előfordultak politúrozott bútorok és különböző textilekkel bevont ülőgarnitúrák. Nem minden leltárban említik, de gyakori a falon levő tükör, a tokos falióra, a falra függesztett képek (közöttük Boldogságos Szűz Máriát, Szent Józsefet, a Szentháromságot, Szent Miklóst; jelesebb családoknál a család valamelyik ősét ábrázoló kép is előfordul) és a „falon függő rámás virágok", „virág képek". A szobában voltak az értékes cseréptálak, tányérok, és — a foglalkozástól, társadalmi állástól, vagyoni helyzettől függően — a cin, réz és ezüstedények, dísztárgyak. Ezek nem sorolhatók a mindennapos használati tárgyak közé, inkább értékmegőrző funkciójuk volt. A Biblián kívül gyakran előfordult még zsoltár és imádságos könyv, de esetenként más könyv is akadt az almáriomban. Például Zana Györgyné Kontz Éva kótyavetyén eladott holmija között volt Hübner Históriája, Szentek Hegedűje, Liliom Völgye, Szekeres Antal pedig végrendeletében az alábbi 22 BKML Közig. ir. 1836—98. sz. Uott. : „A Háznál levő padláson van egy kis puhafa nyoszolya és kementze mellé való pad" 23 BKLM Közig. ir. 1831 — 106. sz. 24 KUBINYI-VAHOT 1980. 120., ua. Magyarország története 1790—1848. Bp. 1980. I. kötet 231. ábra. 25 A következőkben említendő tárgyak előfordulási helyei: BKML Közig. ir. 1825—36., 1825—40., 1825—129., 1826—79., 1826—92., 1827—117., 1829—26., 1829—113., 1832—46., 1834—56., 1834—98., 1836—98., 1843—161., 1847—198., 1847—239., 1847—241., sz. Végrendeletek 1828—95., 1829—36., 1832—26. sz.
