Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

A vár jelenlegi 85x16/45 m-es alapterülete távolról sem felel meg a korabeli Vatya-várak méretének.

2 Eredetileg legalább kétszerese volt mai területének (kb. 85x85 m-es), Hajós—FJildpuszta egyidőben épült várának ismeretében

3 (26. kép) azonban még ennél is nagyobb alapterülettel számolhatunk. Valószínű, hogy az eredeti várnak csak szűk 2/5-e maradt meg napjainkra, — ami a később ráépült Árpád-kori várra is vonatkozik! A kereken 170 m

2-nyi felületet átkutató 1949— 1977. évi sáncon belüli ásatásokból a telep belső szerkezetére, az utcák vagy egy esetleges belső tér elhelyezkedésére-rendjére nem lehetett következtetni. Félő, hogy a település-szerkezet rekonstruálására a ma meglévő felület teljes feltárása sem nyújtana már elegendő adatot, legalábbis a felső rétegekben biztosan nem. A négy ásatási felületből nyert adatokat összegezve, a várban két bronzkori települési korszakkal számolhatunk. Mindkét korszak folyamán egy-egy ízben megújították a házakat vagy legalább is megemelték a padlójukat. Vagyis a két nagyobb települési korszaknak két-két rövidebb időszakából összesen „4 házszintet" lehetett megállapítani. A legkorábbi házakat a földsáncon belül, a sánc aljától körülbelül 3 m széles körüljárót hagyva, a humuszra vagy a felszínt elegyengető vékony feltöltésekre építették. Az építkezések idején ásták azokat az agyagkitermelő gödröket (pl. 75/12—13, 15, 77/5), amelyek a felszínről hatolnak az altalajba s amelyekből nyilván a falakhoz és a padlókhoz nyertek anyagot. Nyomukat gyorsan eltüntették, cserép vagy más lelet alig keveredett betöltésükbe. Mivel az első házak is újonnan, zavartalan területre épültek, kevés a lelet bennük. Az 1974/75. I. szelvény 6. rétegében talált 65 db, 5. rétegéből származó 90 db, vagy a 77, 7. rétegből gyűjtött 104 db cserép világosan tükrözi a kezdeti „leletszegénységet". 27. Alpár. Az 1974/75. évi I. és 1977. évi sáncszelvényben előkerült legkorábbi bronzkori épület rekonstrukciós kísérlete. 27. Alpár. Rekonstruktionsversuch des im I. Schnitt der Jahre 1974/75 und des im Wallschnitt des 1977 zum Vorschein gekommenen ältesten bronzezeitlichen Gebäudes. 2 Ezzel kapcsolatban fentebb a II. fejezetben Nováki Gyula tárgyalta Rómer „minimalista" helyreállítási javaslatát. 3 V. ö. Nováki Gyula leírását az előző fejezetben.