Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

17. 1—2. Bögrék Tószegről. Banner-Bóna-Márton nyomán. 17. 1—2. Schalen aus Tószeg. Nach Banner-Bóna-Márton VIII. t. 4; XL t. 8; XIII. t. 7; L. t. 2, 4, 6, 8—9). Előfordul több példányban is Tószeg-Laposhalom régi anyagában

101 (17. kép 2) és az 1927. évi I. (legfelső) stratumban. A pusztaszikszói kevert népességű (?) Késő-Füzesabony temető tanúsága szerint (10, 13, 15. csontvázas és 19. hamvasztásos sír)

102 a díszítésmód Késő-Füzesabony eredetű, ugyanezt erősítik meg a legutóbb Gel ej-Belterületről (31. sír) és Kanális-dűlőről (94, 95, 149, 157, 183. sírok)

103 közzétett formai 101 BANNER-BÓNA-MÁRTON i. m. II. rész. 19. kép 16, — rossz korszakbesorolással. 102 KŐSZEGI F., Mittelbronzezeitliches Gräberfeld in Pusztaszikszó. ActaArchHung 20, 1968,101 skk illetve 136 skk; XVII. t. 7, XVIII. t. 3, 6, XXI. t. 5. 103

KEMENCZEI T., Das mittelbronzezeitliche Gräberfeld von Gelej. RF Ser. IL No. 20, Bp 1979, VI. t. 2; XII. t. 5, 7; XIX. t. 2; XX. t. 5; XXI. t. 14 előképek. Alacsony talpon álló díszesebb (árkolással keretezett) változata már a Post-Füzesabony—Bodrogszerdahely-csoportra jellemző.

104 Kelet felé a Körös mentén Szarvasig terjed el, ahonnan az alpáriakkal mindenben megegyező példány jutott a Gyulai Múzeumba. b3 Ugyanaz díszes változatban. A bordák közötti mezőkben körülpontozott benyomott kör díszítéssel: I. 75/6 gödör (IX. t. 11; L. t. lOa-b) Rokona Tószegről az 1927. évi I. stratumból ismert. b4 Egyszerűbb váltogat plasztikus borda nélkül, a hason csupán bekarcolt 2—4 vonalból álló függőleges osztómintákkal : 49/6. ásónyom, I. 2. réteg, I. 75/1 és 75/3. gödör (VIII. t. 7; IX. t. 1; L. t. 5; L. t. 1,3). Variánsa besimított hármas mintával az 1949. évi sáncszelvényből (XLIX. 1.11) Rokonait Tószegről benyomott pontokkal kombinált díszítéssel ismerjük,

105 többek között az 1927. évi I. (legfelső) stratumból. Szintén Késő-Füzesabony eredetű díszítésmód,

106 amelynek területileg távolabb eső változata a Kemenczei Tibortól meghatározott Zagyva—Mátra vidéki „továbbélő" Késő-Füzesabony bögrék kedvelt díszítése.

107 Bodrogszerdahelyen ennek a mintának is díszesebb rokonai vannak.

108 b5 Ugyanaz a bögreforma, sima, díszítetlen változatban : 1895, 77/6. gödör, II. 3. réteg, II. 4. réteg, II/4. gödör stb. (I. t. 10; XXIII. t. 4.; XLIX. t. 2—4, 7—9). Ebben a puritán változatban nyilván a Vatya—

III. bögrékre megy vissza, amelyektől csupán a perem fölé húzott fülével különbözik, a Késő-Füzesabony kultúrára a díszítetlen bögrék nem jellemzők. Tószegen 1927-ben a legfelső I. stratumból került elő ép példány. Eddig tárgyalt bögréink fejlődése a Vatya-kultúra keleti övezetére korlátozódik. A b4 típus változatai 104 pOLLA В., Birituelle füzesabonyer Begräbnisstätte i. m. V. t. 1; XVIII. t. 8; XXL t. 4; XXIII. t. 7. 105 BANNER-BÓNA-MÁRTON i. m. IL rész. 8. kép 12. 106 KŐSZEGI F., Mittelbronzezeitliches Gräberfeld i. m. XV. t. 5 = Pusztaszikszó 1. sír. KEMENCZEI T., Das mittelbronzezeitliche Gräberfeld von Gelej i. m. IL t. 20, III. t. 8, VII. t. 16, XL t. 9 = Gelej-Kanálisdűlő 13, 51. és 76. sírok, valamint szórványok. 107 KEMENCZEI T., Adatok Észak-Magyarország későbronzkori történetéhez i. m. 170 — 172, 1. kép. 108 pOLLA, В., Birituelle füzesabonyer Begräbnisstätte i. m. XVI. t. 5, XVIII. t. 5. 75