Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

ban volt piszkos-földes. Frissen felhordott mesterséges járószint volt. A vertfalú ház hosszanti falával egyvonalban, kívül a felszínen, egymástól 60—80 cm-re levő kettős sorban ásott cölöplyukak haladtak. Ezek, mint arról már szó esett, a szint feletti megújított település építményeihez tartoztak. A cölöpsoron kívül az A. szektorban néhány vert cölöp-, illetve karólyuk, a D. szektorban pedig egyetlen egy ásott cölöplyuk került elő. Az A. szektorban még néhány kisebb kő volt a járószinten valamint, egymás mellett, két ovális alakú külső tűzhely maradványa. Közülük az E-i már régebben használaton kívül került, utódja a D-i tűzhely volt, ép, tapasztott felülettel (csupán szélét sértette meg a 74/1. gödör). A D-i tűzhely közelében levő kormos kerek folt valószínűleg egy szétrombolt kerek tü^elökatlan nyoma lehetett. Hasonló tűzhelyek ismétlődtek a Ny—E-i szelvényfal mentében a D. szektorban, egy elbontott ovális tűzhely foltja itt csak félig esett a szelvénybe, körülötte égett, kormos, hamus felszínnel. Ebben a szintben jelentkezett a később alaposan elszaporodó gödrök egy része. Az amorf körvonalú 74/1. gödör ezen a szinten kettős „gödörben gödörré" alakult. Tisztán jelentkeztek a 74/2 „nagygödör" körvonalai is, annak ellenére, hogy a gödör, a házépítéseket megelőző korból származott, ugyanis a padlók és járószintek sorra belesüppedtek. Ez történt a 3. szint friss feltöltésével is. A 3. szintből indultak lefelé azok a gödrök, amelyeket a ház szomszédságában ástak bele éppen a „nagygödörbe". Ilyen a kisebb 75/7 és 75/9. gödör valamint egy csak ezen a szinten jelentkező humuszszal kitöltött sekély üres gödör, amelyet a 75/9. gödör még metszett is. A 75/1. gödör kitöltése különös módon alakult, közepén 70 cm átmérőjű szabályos kerek folt tűnt elő, amely vagy a gödör korábbi sárga betöltésének a legalja(?), vagy a gödörbe pontosan beleásott kisebb gödör körvonala(?) vagy az eredetileg méhkas alakú gödör elszűkülő nyaka(?) lehetett. A sárga folt körül a gödör 160x130 cm-esre bővült, kitöltése ettől kezdve fekete humuszos volt. A 75/2. gödör kitöltésében ezen a szinten nagy kövek, hamu és égett faltörmelékek voltak, szélei is enyhén átégtek. A B. szektorban a házpadlót egy szabálytalan alakú, félkör alakú „kinövéseket" mutató nagy gödörkomplexum törte át, — nyilván későbbi, mint a padló, korábban azonban nem volt megfigyelhető. A központi gödör közepén megsüppedt(P) kerek agyagtapasztás foglalt helyet, helyenként vörösre égve, másutt kormosán. Nehezen értelmezhető másnak, mint a gödörbe belesüllyedt kemencének. A gödörkomplexum D-i nyúlványában fekete kormos ovális agyagfolt jelentkezett, talán katlan maradványa vagy nyoma. A 3. szintben ilyenképpen kibontakozó gödörkomplexum alatt fog majd előkerülni a nagyméretű 75/3. gödör sőt a 75/4. gödör is, azt azonban a helyszínen sem lehetett tisztázni, hogy a 3. szintet romboló gödör komplexum az alatta levő gödrök felsőbb szakasza volt-e, avagy csupán egy itt létesült gödör és építmény (a kemence) süppedt bele a korábbi 75/3 gödörbe. Ugyanígy tisztázatlan maradt (a metszetben is az = III. melléklet 2.) a D-i sarokban később előtűnő 75/5. és 75/10. gödrök viszonya a 3. szintet zavaró beásásokhoz. Egyértelműen a 3. szintből indult viszont a 75/9 és a 75/16. gödör, a szelvény metszet tanúsága szerint pedig (amelyben csak a legszéle látható = III melléklet 1.), a 75/11. gödör is. A szelvény felszínén nem volt viszont érzékelhető a Ny— D-i metszetfal közepén jelentkező, a 2. szintből induló igen nagy gödör, amelynek csak legszélét érintette szelvényünk. A 3. szint jelentős adatokat szolgáltatott a bronzkori házépítészethez. Egy szabályos, szögletes, két vagy több helyiséges döngölt-vert falú lakóház egyegy szobájának a részletét sikerült itt kibontani, az első kéthelyiséges épületmaradványt a Vatya-kultúrából. 4. steint. Mélységek: 184—232—173—178 cm, középen 186 cm. — A D-i sarok aránytalannak tűnő mélységét a 3. szintnél már megmagyarázott körülmények okozták. Maga a bronzkori szint ezúttal sem tükrözte a felszín egyenetlenségét, „vízszintesnek "volt tekinthető. A legkorábbi bronzkori település szerkezete más volt, mint a felette levő. Ezúttal fekvő nagy „ t"*"alakban bukkant elő egy nagy lakóépület három helyisége. Keskeny, átlag 12 cm vastag döngölt, kemény barnássárga, barna vagy fekete színű falai közül a „hosszanti" а С—D. szektorban Ny—K-i irányba haladt át a szelvényen. Az A—B. szektor határához közel a B. szektor területén csatlakozott a hosszú falhoz egy merőleges irányú fal. A falaktól határolt 35