Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)
Kőhegyi M.–T. Knotnik M.: A madarasi (Bács-Kiskun m.) honfoglaláskori temető textilpántjainak vizsgálata
KŐHEGYI MIHÁLY —T. KNOTIK MARTA A MADARASI (BÁCS-KISKUN M.) HONFOGLALÁS KORI TEMETŐ TEXTILPANTJAINAK VIZSGÁLATA Amíg az utóbbi évtizedekben a Duna—Tisza közének középső részén egyre-másra kerültek elő számottevő honfoglalás kori leletanyagot adó temetők (Balotaszállás 1 , Városföld 2 , Harta 3 , Szalkszentmárton 4 , Kiskunfélegyháza 5 , Öregcsertő 6 , Kiskunfélegyháza 7 ) addig a megye déli területéről alig néhány szórványeletet ismertünk. 8 Ezek előkerülési körülményeiről 1 1 DIENES I. : Arch.Ért. 88 (1961) 292., H. TÓTH E. : Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében 1960 — 1971. Cumania 1 (1972) 251. DIENES I: Rég. Füz. 14 (1960) 57. 2 HORVÁTH A.: Arch. Ért. 88 (1961) 293., H. TÓTH E.: i. m. 251., HORVÁTH A.: Rég. Füz. 14 (1960) 59. 3 HORVÁTH A.: Arch.Ért. 89 (1962) 266., H. TÓTH E.: i. m. 252., HORVÁTH A.: Rég. Füz. 15 (1962) 59-60. 4 HORVÁTH A.: Arch.Ért. 89 (1962) 267., H. TÓTH E.: i. m. 252., HORVÁTH A.: Rég. Füz. 15 (1962) 62. 5 H. TÓTH E.: Arch.Ért. 96 (1969) 260., H. TÓTH E.: i. m. 253., H. TÓTH E. : Rég. Füz. 22 (1969) 50. 6 HORVÁTH A.: Arch.Ért. 96 (1969) 260., H. TÓTH E.: i. m. 253. HORVÁTH A.: Rég. Füz. 22 (1969) 51. 7 H. TÓTH E.: Arch.Ért. 98 (1971) 277., H. TÓTH E.: i. m. 253. GEDAI I. : A kiskunfélegyházi X. századi sírlelet érmei. Cumania 1 (1972) 169-175., H. TÓTH E.: Honfoglaláskori sír Kiskunfélegyházán. Arch.Ért. 101 (1974) 112-126. 8 Bátmonoitor - Angyal Lajos földje (FEHÉR G.-ÉRY K.KRALOVÁNSZKY A. : A Közép-Duna medence honfoglaláskori és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok 2 (Budapest 1962) 61. lelőhely; BátmonostorSumár-dülö (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY: i. m. 63. lelőhely). Sükösdről kéttagú csüngős veretek ismeretesek (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY: i. m. 921. lelőhely) és ugyanott néhány évvel ezelőtt újabb honfoglalás kori leletek (pitykék, csüngős veretek, kengyelek) kerültek elő, de azóta a helyi iskola gyűjteményéből elkallódtak. Katymár-Téglagyár területéről füles gombok, gömbös csüngőjű fülbevaló, gyöngyök, koporsókapocs, pártamaradvány került a kecskeméti múzeumba (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY i. m. 534. lelőhely), de a következő években folytatott leletmentések egyértelműen tisztázták, hogy itt egy későszarmata és egy XIV—XVII. századi temető sírjai vannak egymás alatt. ZALOTAYE.-SZABÓ GY.: Arch. Ért. 81 (1954) 80., KOMÁROMY J.-SZABÓ GY.: Arch. Ért. 82 (1955) 99., KŐHEGYI M.: Arch. Ért. 86 (1959) 214., KŐHEGYI M.: 88 (1961) 290., A lelőhely tehát törlendő a honfoglalás- és kora Árpád-kori leletkataszterből — az egyetlen bátmonostorit kivéve — semmit sem tudtunk. 9 A madarasi az első honfoglalás kori temető Észak-Bácskában, amely legalább részben hitelesen került feltárásra. Az első két sírt homokbányászás közben találták. A helyszínre siető Boros Ferenc, aki 15 éve dolgozik mellettem előmunkásként és Madarason lakik, a két sír anyagát külön-külön csomagolta be. A Tsz vezetőivel személyesen beszéltem meg, hogy a homokkitermelést szüneteltetik a leletmentés elvégzéséig. Erre 1976. szeptember 27—október 8., valamint 1977. augusztus 27—szeptember 23 között került sor. Első alkalommal az 1—5. sírokat, egy évvel később pedig a 6. sírt tártuk fel. Összesen 530 m 2 területet vizsgáltunk át. A jugoszláv határ szélén fekvő Madaras község mintegy 30 kilométernyire van a Dunától. A falutól E-ra, a Bácsalmásra vezető műúttól mintegy 600 méterrel Ny-ra van Mamusits István (ragadványnevén Jován) tanyája. Házszáma: Madaras, Tanya 15. A tanya ugyan áll még, de lakója néhány éve nincs már (1. 2. kép). A környék messze földön erősen kötött agyag, melyet 60—100 cm vastag, jóminőségű humusz borít. A terep viszonylag sík, alig 1—2 méteres gyűrődések fordulnak elő enyhe hullámokban. Az Árvái dűlőben álló Mamusits tanya a maga szalmasárga homokjával különösen EK-ről szembetűnő, hiszen itt 2 méter a viszonylagos szintkülönbség. A domb E—D-i irányban mintegy 140—160 méter hosszú, szélessége 60—70 méter, enyhén cseppalakú. A tanya a DK-i oldalon áll, ahol a legmagasabb a domb. Tőle É-ra elvadult szőlő és gyümölcsös van, 9 Bátmonostor — Pintér tanya. SZABÓ GY. : Arch. Ért. 82 (1955) 100., KŐHEGYI M.: Arch. Ért. 87 (1960) 239., KŐHEGYI M.: Rég. Füz. 13 (1960) 81. 191
