Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Hartyáni B.: A Tiszaalpár–Várdomb bronzkori lakótelepről származó mag- és termésleletek

borsópopulációt vizsgálva hasonló megfigyelésekre tett szert. A termesztés legrégibb területén, ahol a vadontermő formák ma is jelen vannak számos átmeneti sajátosságú növényt talált, amelyek részben a vadontermő, részint a kultúrába vett faj tulajdonságát tükrözték. A tiszaalpári lakótelepen nem valószínű, hogy a növényt külön termesztették. A leletekben még inkább szórványként megjelenő borsó magját a cereálék között meghagyták, s velük együtt valószínű táplálékként hasznosították. Há%i len (lainum usitatissimum L.) Az 1949. évi ásatás növényi maradványai közül korábban 1 db lenmag is előkerült,

46 s az utóbbi időkig ez volt a legkorábbi maglelet a Kárpát medence területéről. jelenleg az 1949. évi ásatásból származó növényfajok szétválogatásakor 11 újabb lenmagot és egy fél toktermést találtunk. A len kettős hasznosítása ősidők óta ismert. Rostját feldolgozták, magjából nyert olaját táplálékként hasznosították. A Közel-Keleten végzett régészeti ásatások növényi leleteinek tanúsága szerint termesztésbe vétele nyugat Szíriában a Zargosz hegység fennsíkjain i.e. a VII. évezredben kezdődött. Itt található nagy számban a vad len (Linum bienne L.), amelyet a növény ősének tartanak.

47 A kultúrába vett len a gabonafélékkel együtt terjedt el nyugatra, s a bennünket közelebb érintő északnyugati irányba. Magját a neolitikum időszakában számos európai ásatásnál megtalálták,

48 a hozzánk közel eső jugoszláviai településen i.e. 3800—2500-ból származó rétegben volt.

49 Ebből az időszakból a szlovák régészeti feltárásnál magja ugyancsak előfordult.

50 A növényt 46 P. HARTYÁNYI B.-NOVÁKI GY.-PATAY Á.: az 1. jegyzetben i. m. 12. 47 VAN ZEIST, W. : On macroscopic traces of food plants in southwestern Asia (with some reference to pollen data). Phil. Trans. R. Soc. Lond. B. 275, 1976. 37-38. 48 RENFREW, J. M.: a 34. jegyzetben i. m. 120-124. VAN ZEIST, W. and BAKKER-HEERES, J. A. H.: Evidence for Linseed Cultivation Before 6000 ВС. Journal of Archeaological Science. 1975. 2. 215 — 219. 49 VAN ZEIST, W.: a 28. jegyzetben i. m. 316. 50

HAJNALOVÁ, E.: Zuholnatené Rastlinné Zvysky V Eneolitickej Nádobe Z Levic Slovenska Archeológia. XXV.-1. 1977. 7-12. ekkor valószínű már nálunk is nagyobb térségben ismerték, hasznosították, mint ahogyan a leletek száma tükrözi. A toktermésének, a magvaknak a régészeti leletekben eddigi, alig számottevő mennyiségét bizonyára kis méretük, korai elporladásuk, szétesésük okozhatta. A tiszaalpári lenmagvak mérete rendkívül kicsi. (A vad lenhez hasonló.) Összehasonlítva a szomszédos és a tőlünk jóval távolabb eső Észak-európai neolitikus korú magvakkal az eltérés a következő: H: mm Sz: mm Tiszaalpár 2,28 1,15 Gomolava 5 (Jug)

51 2,9 1,4 Niederwil 5 (Svájc) 2,83 1,48 A fenti, korai időszakból Renfrew szintén nagyobb méretű magvakról adott áttekintést.

52 A régészeti feltárásoknál néhány esetben a len magja között, elszenesedés nélkülieket is találtak.

53 A kétféle mag méretének összehasonlítása alapján kitűnt, hogy méretük az elszenesedett magvak rovására csökkent. Ez a csökkenés a 13—21%-ot is elérhette. A lakótelepről származó len között 3 elszenesedés nélküli mag volt, méretük: H: 2,9—3,0—2,8 Sz: 1,6—1,7—1,6 között változott. Ezek méretét a nyolc elszenesedett lenmag átlagméretével összehasonlítva a tiszaalpári magvaknál is az előbbiekhez hasonló, arányú zsugorodást lehetett tapasztalni. A három elszenesedés nélküli lenmag méretét figyelembe véve valószínű, hogy ezek a kisméretű magvak változatához tartoztak. A leletek egyedüli előfordulása és alacsony száma miatt azonban jelenleg még korai lenne bármiféle következtetést levonni a növénynek a Kárpát-medencében betöltött szerepéről. Erre talán újabb növényi maradványok vizsgálata után kerülhet majd sor. Gyomnövények A tiszaalpári gabonafélék között — hasonlóan a korban azonos leletekkel — igen kis mennyiségben találtunk gyomokat. A vizsgált 42 lelőponton, az 51 VAN ZEIST, W.: a 28. jegyzetben i. m. 322. 52 RENFREW, J. M.: a 28. jegyzetben i. m. 122. 53 BUURMAN, J. and PALS, J. P.: Some Remarks on Prehistoric Flax in the Netherlands. I. P. P. publicatie 196. Rob. 1974. 24., 109. 153