Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Vass E.: A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása

TÖRÖK SZÓJEGYZÉK AKCSE — török váltópénz, köröm nagyságú ezüst érme a XVI. században. 1555 körül Budán egy török akcse két magyar dénárt ért, ezüst súlya 4 g körül volt, ARÁBA — török szekér szó, összeírásunkban a rét területegységeként szerepel: egy szekér kb. egy magyar holddal azonos (1200Dől) AZAB — a török hadsereg irreguláris gyalogsága, egy csapattest török neve, BAGCSE — a török kert szó, BASTINA — szerb telek szó, összeírásunkban külső telekként szerepel, BÉG — mai kiejtéssel bej, a magyar megyének megfelelő igazgatási területegység, mint szandzsák vagy liva polgári és katonai kormányzója, BEGLERBÉG — jelentése a bégek bégje, vagyis a több szandzsákot magába foglaló tartomány, mint vilajet vagy elajet vagy pasalik polgári és katonai kormányzója, címe a pasa volt, BEK JAR — a török nőtlen férfi jelentésű szó, BÖLÜK — a török hadsereg legkisebb gyalogsági csapategysége volt, létszáma 10 fő körül volt, CSAUSZ — a török futár jelentésű szó, DEFTER — a török adó-, és földnyilvántartás jegyzéke volt, DIZDAR — a török helyőrséggel rendelkező város polgári és katonai kormányzója, DÖNÜM — török területmérték, ami 912 m

2-nek felelt meg és a török hold neve volt, DZSIZJE — a fejadó, a harács, a forint adó, a császár adója közös török elnevezése volt, GÜMRÜK — a vámolás török elnevezése, HANE — ház jelentésű arab szó, a török fejadó adóegysége, amelyet 1570-ig cenzus szerint utána, minden felnőtt nem mohamedán férfitől behajtottak, ld. DZSIZJE HASZ — a százezer török akcsénál nagyobb jövedelmű földbirtok neve, rendszerint szultáni birtok, melyet tisztviselők kezeltek, I JUGA — a szerb iga jelentésű szó, amit a török hold területmérték értelmében is használtak, ld. DÖNÜM KAPU — a török földbirtokost illető adók egysége, fogalma alatt a paraszti háztartást érthetjük, KANUNNAME — a török szultánok rendeleteiből összeállított szabályrendeletek gyűjteménye, ami főleg a földbirtoklásról, adózásról és vámolásról intézkedik, MARTALÓC — a görög armatolosz-rabló jelentésű szó átvételével a török hadsereg délszláv keresztény csapattestének neve volt 1712-ig, M AH ALLE — a török városnegyed fogalmát jelentette, MUKATAA — a török szultáni földbirtokokat és a vámhelyeket kezelő pénzügyi hivatal neve volt, MÜDZSERED — nőtlen jelentésű szó, MÜZEVEDZS — házas férfi jelentésű szó, NÁHIJE — a török szandzsáknál kisebb igazgatási területegység neve volt, ODA — a török hadsereg lovas alakulatainak legkisebb egysége, ÖSÜR — a török tized jelentésű szó, PAPASZ — a keresztény pap jelentésű szó, PINTE — a magyar pint űrmérték, amit a török adózás is átvett, értéke 1,69 liter volt, RÁJAA — török nyáj szó, amit adófizető értelemben használtak, REESZ — a török darab jelentésű szó, amit a juh tizednél használtak, REISZ — a török hadsereg egyik gyalogos csapattestének neve, RESZIM — a török illeték szó, SZANDZSÁK - ld. BÉG TÍMÁR — a tízezer akcsénél kisebb jövedelmű birtok neve, VILAJET - ld. BEGLERBÉG ZEAMET — a tízezer akcsénál nagyobb jövedelmű birtok neve. 25