Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Orosz L.: A Bánk bán nemzeti színházi előadásainak szövege (1845–1867)

A SÜGÓKÖNYVBŐL HIÁNYZÓ SZÖVEGRÉSZEK Mint már említettem, a skv. szövege a Bánk bán teljes szövegének mintegy egyötödét elhagyta. Felmerülhet az a feltételezés, hogy a cenzúrára beküldött nyomtatott példányból kihúzott szövegrészeket hagyta el. Ez nem igazolható, a cenzúrát járt könyv ugyanis — mint már volt róla szó — nincs meg. De nem is valószínű. Mint a későbbiekben látni fogjuk, a kihagyott részek túlnyomó többsége nem politikai, hanem dramaturgiai jellegű húzás. A következőkben felsorolom a skv.-bői kihagyott szövegrészeket. Drámabeli helyükre most is a krit. kiad. sorszámozásával utalok. Hosszabb kihagyás esetén csak a kihagyott rész első és utolsó szavát (szavait) közlöm, feltüntetve, melyik szereplő dikciójából való a kihagyás. Általában nem tüntetem fel a kihagyott dikcióval kapcsolatos színi utasítás elhagyását. Hosszabb kihagyás után szögletes zárójelben röviden megjelölöm a kihagyott rész tartalmát is, ugyancsak szögletes zárójelben teszem meg a kihagyással kapcsolatosan még szükségesnek látszó megjegyzéseimet. Előversengés. [Teljes egészében elmarad. ] I.fe/v. 1 Simon. Hm . . . Furcsa! 14-66 Simon. De hátha még is . . . Nézd, ezek nem. [Simon és Mikhál jelenete, a hét ikerfiú története ] 86-87 Mikhál. Csitt, csitt! . . . Simon ... a' rósz Lélek ordít! 225-229 Bánk. 'S most már ezen setétben bujdosók . . . becsületem felett rikoltanák: 239 Bánk. Az sem lehet hiszen szűnetlen ép ! ! ! 265-279 Biberach. Germannicust, ki elrejté magát . . . természetét erején fellyűl feszíti. [Biberach és Ottó párbeszédéből ] 559-563 Bánk. Irtóztató kilátás . . . vak Bizodalomba szőtt! — 582 Bánk. a' Királyi székhez, és 11. felv. 14-16 Simon. Boldog ki hisz; . . . roszszabb jövendővel. 38-43 Petur. Egyj olly Teremtés . . . bennünket az vallyon szerethet e'? 48-58 Petur. lm', csak ide tekéntsetek! . . . kik vétkekért csapra ütik véreket — 119-128 Petur. Román ugyan csak zendítő vala, . . . nyerhesse a' Galíczi tartományt. — 179-183 Petur. Tulajdonunkat el-vévé, . . . megette a' Meráni Fegyveres. 202-209 Mikhál. A' Gyermekek tapossanak Annyokon, . . . Petur. Galícziábol el Micziszlaviczt? — 214-217 Bánk. Fájdalmiban megölni érzeményit. . . ölni is szándékoztok; 273-277 Bánk. Való, hogy engem' |az Emberek' bolondozása . . . nem kivan, se játszani. — 301-303 Petur. Mint Vízözön zúggok ... ez' Aszszony' annyit átkozott fejét. 335-338 Petur, öcsém! — Az Isten nem segít. . . szent Haza, békeség! [Kimarad a Mina. (Bánkhoz tolakodnak.) színi utasítás is, s az Az — békeség! — szavakat így Petur mondja. Ugyanígy a 2. kiad.-ban is. ] 403 Bánk. kaczagtatón 425-427 Bánk. hisz a' tilalmas és Imegengedődhető . . . mint a' Hazug, 's Igaz. 453-456 Mikhál. Kopácsolásokat |Lelkem . . . egy koporsót Iszegeztek. 457-461 Simon, de hát |ha nem? . . . mosolyg, s — meghal — III. felv. 66-93 Izidora. Ki-álhatatlan! — ...Bánk. hogy félbe hagyni dolgát kéntelen volt . [Izidora és Bánk jelenete teljes egészében ] 106-116 Bánk. Melly boldogtalan . . . Tiborc^. — ez már égbe kiált. Bánk. Piha! 138-143 Bánk. keresse bár az ember ... a' Hívség, oh! 166-170 Tiborc^, így tehát ezek a' |húsba kenteiének bemettzeni ...'Sa' Nagy-aszszony — ? 326-338 Biberach. Miért nem? Gondolod . . . reszketne minden ember. 360-367 Ottó. De olly' hideg |vérrel? . . . Biberach. ijedni megtudok magam- |is — most nem. 399-401 Biberach. 'S miért |tartóztatod ... végére járjon életemnek? 420 Ottó. A' holtt Fülöp nem fog reám kiáltani. 146