Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei

hetően okozati összefüggésben került kiemelt helyre. A színek is híven követik a festő borongós lelkiállapotát. Szürke és barna sötét tónusokkal alakítottak a formák, csupán a nyakkendő vörös színe világít. Bár nem tartozik a különösebben sikerült alkotások közé, festőileg és tartalmilag is egységes a kép.

27 1898-ban már állami tulajdonba került, s Péterváron és Moszkvában is kiállításon mutatták be.

28 Meg kell emlékeznünk a Nagybányai Festők I. kiállításáról, mely nemcsak az ott munkálkodó festők életében, de a magyar festészet történetében is igen nagy jelentőségű esemény volt. A csoportkiállítás a régi Műcsarnok épületében bérelt három nagy teremben volt, a grafikai anyag a folyosókon kapott helyet. Hollósy és iskolája pedig külön teremben állított ki.

29 Ferenczy Károly ismert plakátja — mely kiváló kvalitásaival azóta is a magyar plakátművészet legkorábbi csúcsteljesítménye — hívogatta a látogatókat. Ferenczy Károly mellett Thorma és Grünwald szorgoskodott a képek elhelyezésével. A megnyitást Wlassics Gyula kultuszminiszter vállalta 1897. dec. 15-én, s egy hónapon át a közönség olyan vegyes érzelmekkel látogatta a tárlatot, melyre eddig példa nem volt. A sajtóban előzőleg megjelent értesülések alapján kíváncsisággal, érdeklődéssel keresték fel a régi Műcsarnok helyiségeit. Sokféle és sokrétű volt a természetes reakció. A bemutatott képek új felfogást tükröztek, s ez zavarólag hatott az eddig látott képzőművészeti produktumokhoz szokott szemlélődőkre. Nagybánya természeti szépségei a festők tolmácsolásában, a bensőséges lírai felfogás, az erőteljes színek és árnyékok, kékek, zöldek bátor használata, eddig nem tapasztalt „modernséget" nyilvánítottak ki, s ez sokak ellenérzését keltette fel. Ugyan27 A Hét-ben 1899-ben a képről említés történik y. j. jelzéssel. 28 Műcsarnok 1899. 26. sz. 105. A cári pár védelme alatt álló magyar képző- és iparművészeti kiállítás útban van Pétervár és Moszkva felé — írják. A képet MALONYAY Dezső A fiatalok с könyvében a 74. l.-on reprodukálta Szomorú hangulat címen. 29 Műcsarnok 1898. 21. sz. 198. 30 NÉMETH Lajos: Hollósy Simon és kora művészete. Bp. 1956. Képzőművészeti Alap 31 NÉMETH Lajos i. m. 146. 32 Vas. Újs. 1898. 878. Hírt közöl a kiállításról és hozzáteszi : „A telep szokatlan sokáig maradt együtt. Hollósy ugyan visszatért Münchenbe tanítványaival, de Grünwald, Csók, Horthy Béla, Glatz, Faragó, Nyilassy, Thorma most tértek vissza a fővárosba, hogy a téli kiállításuk rendezéséhez fogjanak." 33 Műcsarnok 1898. 13. sz. 108. 34 RÉTI István i. m. 48. akkor a fiatal írók jórésze lelkesedéssel üdvözölte a tárlatot, így Lyka Károly, Szana Tamás, Lázár Béla, Bródy Sándor, Ignotus is kivette részét a magyarázó munkából.

30 A kiállítók — bár ahányan, annyiféle egyéniség — egységes elveket sugárzó művekkel jelentek meg. 11 művész 141 munkája került a falakra. Ezek közül számos kép ma különböző múzeumok gyűjteményében található. Grünwald Est a tanyán, Holdfelkelte, Fürdő fiú, Nő vízparton (Naplemente), Esti hangulat с olajképeivel és 20 illusztrációval szerepelt, Kiss József költeményeihez, mint ahogy egy-egy hasonló sorozatot mutatott be Ferenczy, Réti, Thorma és Hollósy is, olaj képeik mellett. Ezeket a díszkiadáshoz készült rajzokat látta előzőleg a kiadónál Hock János, és hírt adott róluk.

31 A kiállítás különben számukra igen sok tanulsággal szolgált. Az ellenvélemény kifogásolta a színeket, a rajzbeli „elnagyoltságot", s hogy a színeknek, foltoknak nagyobb teret engednek, mint a rajznak. 1898 nyarán a művészek szokatlanul sokáig maradtak együtt, Hollósy ugyan visszatért tanítványaival Münchenbe, de Grünwald, Csók, Horthy Béla, Glatz, Faragó, Nyilassy, Thorma a fővárosba utaztak, hogy téli kiállításukat előkészítsék.

32 A csoport II. kiállítása 1898. dec. 15.—1899. Jan. 15-ig ugyancsak a régi Műcsarnokban nyílt meg. A Képzőművészeti Társulat választmányi ülésén ugyan a nagybányaiak külön termet kértek az új Műcsarnokban és a zsűrizés jogát, de a választmány kérésüknek nem tett eleget.

33 Itt 84 mű került közönség elé, a Hollósy-iskolából 40.

34 Ez a seregszemle nem hatott olyannyira az újdonság erejével, bár itt volt látható Ferenczy Károly egyik legnagyszerűbb műve, a Háromkirályok, de Lyka Károly kitűnő ismertetése ellenére sem értették meg. Grünwald a már tárgyalt Műteremben с intérieurj ével és 11 táj ábrázolásával vett részt. A figyelmes szemlélődő előtt egyre jobban kirajzolódott a nagybányai művészet programja. A szabad természetben való festői megfigyelések, hangulati benyomások közvetlen előadása, táj és ember kapcsolatának harmonikus egysége, a plein-air festői igazsága volt festői munkálkodásuk főcélja. Grünwald tájképein a motívumgazdagságban való elmerülés érzékelhető. Tulajdonképpen a felfedezés izgalma, a témák gyors egymásutánban való lejegyzése jellemzi a II. kiállításon bemutatott sorozatot. Sajnos, e művek nyomon kísérése lehetetlen. A Műteremben és Hazafelé c. képek kivételével a többiről 253