Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Joós F.: Katona József hivatali irataiból
képviselte. Á per 1824. nov. í-én kezdődött és csak 1837-ben fejeződött be. Katona utolsó kézírása a perben, egy ötsoros fellebbezés, a 102. oldalon van. 6 ízben 27 oldal terjedelemben szól ügyfelei érdekében. Közben egy ízben kioktatja az ellenfelet, hogy Kecskemét saját jogszokása szerint jár el a peres ügyekben. A helyi eljárási mód alól az előjogaikról való lemondással idetelepült nemesek sem kivételek. Egy másik alkalommal ugyanebben a perben a nemes és nem nemes embernek természet szerinti és Isten előtti egyenlőségét fejtegeti úgy, hogy akár Martinovics forradalmi kátéjára is gondolhatunk. 28 A bűnügyi iratok terjedelme sokszor meghaladja a polgári perek terjedelmét. 1828-ban Halász másképp Siska János és társai rablók ügyében 96 oldal csak Katona kézírása. Ebből 20 oldal Katona vádbeszéde, a többi a terheltek és tanúk vallomása és egy jelentés a főbűnös lenyakaztatásáról. 29 A Bács-Kiskun megyei Levéltárban a peres ügyeken kívül a szemelvényekben megnevezett iratcsoportokban is sűrűn lehet, 1820 decemberétől 1830 közepéig, találkozni Katona nevével és kézírásával. Mindez a sok dokumentum hány oldal lenne összesítve, ha hiánytalanul sikerülne számbavenni valamennyit ! Az iratok keltezése arról tanúskodik, hogy a délelőtt, délután tartó hivatali elfoglaltságban sürgős esetekben — tűzeset, gyanús haláleset — nem volt sem ünnep sem vasárnap. Az iratok közt van újévi, Nagyboldogasszony napi, Szt. István napi és több vasárnapi keltezésű. Tudvalevő, hogy Katona társadalmi életet is élt. Tanú erre a fent említett bálrendezés, a rövidített nevén is közismert „Vadászi Napló". Ugyancsak ezt igazolja a Hornyik-emlékkönyvben megjelent néhány anekdota, 30 valamint az ő szerzeményének vélt, 1826 farsangján kelt „Kiáltó szó" c. gúnyvers, amelyet 152. sora után 32 kecskeméti leányzóhoz név szerint intézett, sokszor igen csípős intelem követett. 31 Különösképpen Végh Franciska neve nincs a megintettek listáján. Zilahi Kiss Bélától (Június) Kárpáthy Aurélig ellenőrizhetetlen regényes történeteket írtak arról, 28 BKmL K. V. polgári peres ügyek, 1830-as dosszié No 2. Ferentzi successorok pere. 29 BKmL úriszéki fenyítő iratok, 80. fasc. No 4—32. 30 Hornyik-emlékkönyv 127-128. 31 HAJNÓCZY Iván i. m. 55—60. A névre szóló intelmeket nem közli, csak utal rájuk. 32 KATONA József összes művei. Bp. 1959. II. köt. 87-88. hogy költőnk hogyan udvarolt a szép Franciskának, akit fiatalon juttatott özvegységre „Cs. K. pensionatus Fő Hadnagy Vörös István Ür." Mit jelentett Katonának ellátni hivatalát? Mindenesetre időben is többet, mint amennyire iratai tömegéből következtetni lehet. A jelentésekhez adatokat kellett gyűjteni. Polgári perekben az egyre vastagodó ügyiratból tanulmányozni kellett az ellenfél és saját előbbi érveit és dokumentumait. Kihallgatások alkalmával a magát legtöbbször ártatlannak állító bűnözőt bizonyítékokkal, szembesítésekkel lehetett csak beismerésre bírni. Hogy mennyi az az időtöbblet, amelyet az írásbeliségen túl áldozni kellett egy-egy ügyre Katonának, ki tudná kiszámítani? A napnak huszonnégy órája kevés arra, hogy egy ember minden hivatali és társadalmi kötelezettségének eleget tehessen. Katonának meg kellett alkudnia az idő parancsolta lehetőségekkel. A hivatali tennivalók könyörtelenül kikövetelték az elintézésre szükséges időt. A kezdeti nem sikertelen próbálkozás után a Múzsával való társalgás maradt félbe. A sokat emlegetett elkedvetlenedés volt-e Katona szépirodalmi elhallgatásának oka? A játékszíni költő mesterségről szóló tanulmányból idézgetnek bizonyítékul egy kiszakított mondatot. Jobban megvilágosodik az elhallgató madárról szóló idézet, ha visszahelyezzük eredeti környezetébe. „Az igaz [...], hogy a tele has ritkán dolgozik — jobban énekel az éhező kanári — az ember örül annak, ha munkája kézzelfogható figyelmet érdemel; mert az új munkára teszi gondját nyugodtá. De ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyürészése, élelméről gondolkozik, és — elhallgat. Mindazonáltal sokkal büszkébbek vagyunk nemes nemzetünkkel, mintsem ezt az akadályok közé tegyük." Még érthetőbben jellemzi az írót ugyanennek a közleménynek a fentit néhány sorral megelőző részében. „ ... az író vagy gyönyörködő vagy kenyérkereső. [... ] Ha az utolsó, akkor nem sokat vesztene a nemzet a haragjával, mert az ugyan nem sok csodaalkotmányokat építene; ha pedig az első, már akkor jöhet a föld alól egy recensens, mégse állítja meg munkájában, mivel neki békét nem hagy gyönyörűsége, és akarja vagy nem, írnia kell." 32 Ideje nincs szépirodalmi alkotásra, de nemzete iránti büszkesége és az írás gyönyörűsége nem hagyja nyugton Katonát. Ha másképp nem lehet, hivatali irataiba szövi be, ahol erre alkalma nyílik, írói mondanivalóit, mert írnia kell. így örökítődnek meg a ri93
