Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Joós F.: Katona József hivatali irataiból
három professzorának a Katona József Társaság 1935/36. évi évkönyvében és különnyomatban is megjelent tanulmányai. Réthey Ferenc munkájának címe: „Kecskemét város tekintetes Üriszékének rendszabásai." A különnyomat 17 lap. Katona említése nélkül a korában érvényben levő bíráskodás, pereskedés szabályaival, a bírák, a prókátorok jogkörével, kötelességeivel foglalkozik. Ismerteti a kereteket, amelyek között egyes ügyekben az arra illetékes, tehát Katona is eljárhatott. Rácz Béla:„Kecskemét város törvénykezése Katona József életében" с dolgozatának különnyomata 14 lap. Katonára név szerint ő sem hivatkozik. Bíráskodási esetekből hoz fel példákat 1423-tól. Katona idejéből citálja az 1822. évi szept. 30-i úriszéki ülés jegyzőkönyvének fejrészét és az eredetitől eltérő sorszámmal három ítéletet. Ugyancsak Katona korából felsőbb fórumokat megjárt ítéleteket is ismertet. A harmadik értekezés szerzője Dezső Gyula. „A drámaíró és jogász Katona" című, 26 lap terjedelmei írásában a „Luca széke" magánjogi vonatkozásait vizsgálja. Kimutatja, hogy Katona a drámaírói tollal kezében sem feledkezett meg jogi ismereteinek alkalmazásáról. Nem lenne-e tanulságos a Bánk bánt hasonlóképpen mérlegre tenni büntetőjogi szempontból? Többször történt már említés Katona ügyészi iratainak nyelvezetéről. Mennyiben egyéni és eltérő a korabeli hivatali nyelvtől? E sorok írója huzamosabb időn át olvasgatta Katona másfélszáz éve szerkesztett ügyiratait. Nem szárazok, hanem sokszor szórakoztatóak ezek az írások. Katona a peres iratokba beleszövi az elébe került ügyfelek népi kifejezéseit, szólásait, közmondásait. Egy-egy észrevétellel kiszól a paragrafusok mögül a lelkekben megértéssel búvárkodó író, és eredeti kifejezésekkel rögzíti a vallomásokat, tagadásokat, beismeréseket. íme egy csokor ilyenekből. [Zárójelben a magyarázatok. ] Szólások, elszólások: Ezt bizon jutalmasabban eladtuk, mint vettük. — Ne is szóljak, mert nekem sem szájam, se dolgom semmit sem ér. [öregasszony panasza. ] — Azt mondták, hogy nekem semmit sem adnak, mert az igazán a csatának nem voltam jelen. [Sertéstolvajok osztozkodáskor ezzel semmizték ki egyik társukat. ] — Nem segítője volt a lopásnak, csak elnézője. — [A tetten ért tolvaj a károsulttól azt kérte, hogy állítsa bíró elé, de az azt felelte a kérésre : ] Nem utálkodik velem, hanem ottan megver és mejjemre zökkentett. — Egy kétágú meggyfához kötözvén, elszaggatott rajtam egy nyírfa patingot. — Hajalni kezdett és ki is szakajtotta a bal huncutkámat. — Egy szájjal vallják. [Több tanú egybevágó vallomása. ] — Átvette a [lopott] juhokat, hogy amíg a dolog zajog, lappangtatni fogja. — Semmibe tudó, vagy látó nem vagyok. — Tsak személyére esmértem^ nevére nem. — Verte a gyertyatartót az asztalhoz, hogy neki száz szál gyertya kell. — Neki adtam magam a dévánkodásnak. — Nem kell félni [lovat lopni ], mert az ugi nótárius ollyan embör, aki két forintér öt lóra való passzust is megír. — Hogy kié a ló, sohse tudja az embör, tsak hogy el-elfogy és megmegszaporodik. Közmondások: A már varadzó sebet ingerelni nem tanátsos. — A kinn lakos embörnek nem jó a tolvajt megfogni. [Mert ha kiszabadul, még nagyobb bajt tesz. ] — Fogadatlan prókátornak ebszar a fizetése. — Aki délelőtt kurva, délután is az. — Amint evett, úgy igyon rá. [A maga hibájából bajba jutottra mondják. ] Népi időhatározók nagyobb időszakokra: Ősszel, első dérkor. Cseresznyeéréskor. — Demeterkor múlt két esztendeje. — Szentmihálynapi vásár keddjén. — Húshagyó vasárnapján. — Kisasszonynap előtt három nappal. — Zöldvásár hétfőjén. — Gergely vásár után való vasárnap. [Katona legtöbbször zárójelben megadja az odavágó, naptár szerinti dátumot. ] — Napszakokra vonatkozó népi időmegjelölések: Tiszta hajnalban. — Fölöstököm tájon. — Nagymise idején. — Mikor débe már meghajolt a nap. — Amint éppen halálos ágyában hörgött. Szabálytalan, nem ABC-be rendezett szószedet Katona ügyirataiból: Nóggató [felbujtó, biztató]. Csigatni [csitítani]. Botika [pálcika]. Tőtartó, toktartó [női melltartó]. Megkedvetlenít [felbosszant]. Tornyos [toronyőr]. Elegy-belegy [vegyes]. Szalmázó [kazalrakó béres ]. Hörtsögösködő [kötözködő, marakodó]. Csatrangos [harmattól átnedvesedett ruha, lábbeli]. Gyűrűtsináló [ékszerész]. Disznószékes [hentes]. Megsüllyedt [hazugságban maradt ]. Etske-fetske [fecsegő ]. Ne ámologj ! [Ne kerüld az igazat, ne kertelj!]. Gyek kend! [Jöjjön kend! ]. Kán torbojtár [segédkántor ]. Elsül [sikerül]. Felsül [szégyenben marad]. Beretválló seprőtske [szappanozó pamacs ]. Boroskás [italos, pityókos ]. Igről-igre [töviről-hegyire ]. Lábat lábért [kártérítés természetben]. Szálmester [városi alkalmazott, a 91
