Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Vass E.: A kalocsai náhije 1548. évi török adóösszeírása

VASS ELŐD A KALOCSAI NÁHIJE 1548. ÉVI TÖRÖK A DÓ Ö SSZ EÍ R ÁSA : ! i E tanulmány olyan török adó jegyzék egy részét dolgozza fel, amely a török hódoltság korának legelején készült, és a szegedi, hatvani és nógrádi szandzsák összeírását tartalmazza. Különös jelentőségét az adja, hogy a kézirat az eddigi ismereteink szerinti legelső török adóösszeírás hivatalosan tisztázott példánya. A tisztázott kézirat eredeti példánya nincs befejezve, hitelesítési záradéka és keltezése sincsen, de a kalocsai náhije területére vonatkozó rész 56 kézzel másolt oldala hiánytalannak látszik. Csupán a szegedi szandzsák más területeire, a Bajára, Szabadkára és Zomborra vonatkozó oldalak hiányoznak.

1 A kézirat elkészültének idejét Fekete Lajos 1550-re helyezte, de könyve megjelenése óta többen már az 1540-es évekre keltezik. Elsőként Molnár József, a hatvani szandzsák Fekete Lajos által kiadott szövegének a Heves megyei magyar dicalis összeírásokkal való összevetése alapján idejét 1548-ra helyezte, mivel a közölt családfő névjegyzékek török és magyar öszszeírásai az 1548-as évben a legjobban egyeznek meg. Egy másik 1977-ben megjelent munka a kézirat keltezését 1546-ra teszi. Azonban tanulmányunk szövegközlésében a 93. sorszámmal jelölt Malomér falu mellé 1 A kézirat eredeti példányát Párizsban a Bibliothèque Nationale, Manuscrits Turcs, Supplement Nr. 76 jelzetén őrzi. A kéziratot részletesen leírta : E. BLONCHET, Catalogue des manuscrits Turcs . . ., Paris 1932, I. torn. 200: „ . . Tableaux de comptabilité intitules Kanounnamé, pour les cercles de Szegedin, Hatvan et Novigrad en Hongrie; ce manuscrit est incomplet de sa fin . . .". Az egész kézirat terjedelme 142 és fél oldal, ebből a szegedi szandzsák a 3—73 oldalakon található: nahije-i Szegedin, -Csongrád, -Bácska, -Titel, -Kalocsa sorrendjében. A kalocsai náhijében az utolsó helység Nagyharta és ezután már a hatvani szandzsák következik, amelyet teljes terjedelmében kiadott FEKETE, 1968. A kézirat mikrofilmje megtalálható: OL, Mikrofilmtár, 9998—9999. számú dobozokban. A kalocsai náhije teljes szövegét a mikrofilm alapján közöljük. 2 MOLNÁR 1966, 158-159 és KÁLDY-NAGY 1977, 11. a kézirat szélére későbbi bejegyzéssel ráírták, hogy: „Malomér puszta, üres és lakosság nélküli. . .", tehát mint az összeírás óta eltelt időben bekövetkezett változást vezették rá. Ez az utólagos bejegyzés és Molnár József fent jelzett kutatásai arra mutatnak, hogy ez esetben az 1546 körüli első összeírás egy későbbi 1548. évi másolatával állunk szemben, ahová már a változásokat, az elpusztult falvakat pusztaként kezdték feljegyezni. A kézirat keltezését ezért az 1548. évben határozhatjuk meg, mivel feljegyzései a vonatkozó terület ez évi állapotát őrizték meg.

2 A kézirat teljes szövegközlése megkívánja, hogy elkészültének körülményeiről részletesebb ismertetést nyújtsunk. A vonatkozó terület 1548. évi állapotának bemutatásakor annak a mohácsi csata utáni két évtizedes történetét részletesen ismertetjük. Ezenkívül még szükséges, hogy a terület földrajzi fekvéséről és korábbi magyar megyei és egyházi igazgatásáról is röviden említést tegyünk. A vonatkozó terület a XVI. század elején Csánki Dezső és más mediaevisták közlései alapján a középkori Fejér megyéhez tartozott. A megye földrajzi kiterjedése a dunántúli területén kívül a Duna—Tisza közötti területek egy részét is magába foglalta. A XIV—XVI. századi magyar oklevelek a kalocsai náhije 1548. évi területének egyik részét földrajzilag különálló tájként, „SARKEZ"-ként említik. A fenti magyar okleveles említésekben Kalocsa vidéke a középkori Sárköz keleti felét alkotta. A Duna a nyugati felétől — Tolna megyei részétől — ekkor még nem választotta el, inkább összekapcsolta. A Dunavölgy Dunaföldvár és Solt átkelőhelytől dél felé fokozatosan tálszerűen kiszélesedve ellaposodik, s így Bogyiszlónál a 32 km-es szélességet is meghaladja, majd Báta és Baja között ismét leszűkül. A Duna ebben a tányérszerű völgyben a középkorban több ágban ka7