Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Illyés B.–Illyés K.: Kiskunsági hadtörténeti adalékok a napóleoni háborúk végéig

ban, valamint a katonaállítás céljait szolgáló sorshúzást? A 18. századtól a napóleoni háborúk végéig mintegy kilenc országgyűlés foglalkozott újoncállítással, s 82 ezer katonát ajánlott meg 1741—96 között.

4 Nagyjából a múlt század elejére aztán kialakult az újoncozás egységes hazai gyakorlata: járásonként történt a megyei tisztviselők, a polgári meg katonai kirurgus, valamint a sorozó tiszt jelenlétében. Hivatalos katonamérték volt gyalogságunknál az 5 láb, 3 hüvelyk. Laktanyák híján a lakosságnál szállásolták el a katonaságot, s országos regulamentumok szabályozták az elszállásolási föltételeket, a porciók nagyságát. A mohácsi vész után igazították az adót a porták számához, s ez utóbbi mint adóegység eredetileg a jobbágytelket jelentette a hozzátartozó földdel együtt. A 17. század közepétől a vármegyék vezették be az ún. dikát (rovást), melyben az adóegység tárgya lehetett a gazda, fölnőtt családja, szolgája, mezőgazdasági, ipari termeivényei, kereskedelmi tevékenysége. Beszedésére alkalmazták a rovókat, későbbi nevükön az adószedőket (perceptores). Nagy megterhelést jelentett falvainknak a beszállásolt katonaságnak természetben kiadott emberi (oralis) és lóporció (equilis). A kivetés mértékét (repartitio) a katonaság, ill. a hadbiztosok szabták meg, de csak a 18. századtól kezdték kárpótolni a lakosságot mélyen a piaci áron alul. Az árkülönbözeti veszteséget sűrűn emlegetik a kiskunsági jegyzőkönyvek deperdita néven, s ez csak a múlt században szűnt meg.

5 3 A sorkötelesek numerikusan emelkedő számot húztak, de mellőzték azokat, akik pl. családfönntartói címen kivételezettek voltak. 4 BALOGH György doktori értekezése: A jobbágyság személyes katonai terhei a 19. század első felében, különös tekintettel Heves megyére. Kézirat. Debrecen, é. n. p. 42. 5 CSIZMADIA Andor-KOVÁCS Kálmán -ASZTALOS László: Magyar állam- és jogtörténet. Bpest. 1975. pp. 228-31. 6 A subsidionális porciónak (ti. hadi pótadónak) Vácra történt beszállításakor Kunszentmiklóson ,,a' kiknek Szekerek van és Ökrök azoknak semmi szín alatt meg ne engedtessen, hogy Kotsival mennyének ... a' Szekerek 10, a' Kotsik pedig 5 Pesti Mérő Búzát vigyenek ..." (1812. dec. 8-i tanácsi jegyzőkönyv; minden tanácsi irat a Bács-Kiskun megyei Levéltárban található.) 7 Városkönyv 1. köt. pp. 27 — 8. 8 Házi és úti új kalend. 1744. évi példánya a gimn. muz. gyűjt.-ben. 9 Városkönyv 1. köt. pp. 1—2. További előadásunk során ismertetjük gyakorlatban elsősorban Kunszentmiklós katonai adalékait, ill. ahol erre szükség és mód adódik, kiegészítjük azokat kis- és jászkunsági ismereteinkkel. Kunszentmiklós viszonylag jól megőrzött régi irattárában alig találunk mást a 18. századból, mint a lakosság együttes katonai terheinek részletezését. Hivatalból nem jegyezték föl — az újoncok nevén kívül — hadi szolgáltatásainkat egészen a francia háborúkig. Egyetlen elszámolás mégis mintegy foglalata helységünk régi katonai terheinek: 1736. aug. 30-án adtunk széna szállítására 2 embert, 6 ökröt és 1 szekeret a Bácsnál táborozó császári hadakhoz.

6 Majd nov. 1-én beszállítottak ugyanoda 4 mérő búzát, ugyanannyi zabot, kölest, 5 tyúkot, 5 ludat, 5 icce vajat, s ugyanekkor szekereink „el bocsáttatásában tett szolgálattyáért" a kapitánynak még külön adtak 8 kila abrakot, 8 tyúkot és 3 ludat.

7 Gyér konkrét adatainkat szerencsésen kiegészíti Rajkó István főjegyző kalendáriomi elszámolása: 1744. jan. 20-án „jött bé Tettes Beleznai. . .Rgtbtli Quartély Mester Ür. . .2 Oralis, 2 Equilis" porció. Marc. 16-án „jött hozzánk 3. Remunda (ti. bctanítatlan katonai) ló a' mellyenn Portiot kezdettek venni. —Eodem (ti. ugyanakkor) jött Szöréni Lieut, (ti. hadnagy) Ür. 2. Oralis és 4.Equilis Portiok.l8

a jött hozzánk két katona ... 21

a jött hozzánk edgy Strása Mtr.Equ.Remond. 26

a jött edgy lovas katona — 28

a fogadtak edgy Katonát. Eodem ment el edgy Ló. 30

a fogadtak edgy Katonát." Apr. 1-én ismét fogadtak egy katonát, majd aug. 4-én „Invalidusoknak szabads. 1. Kocsit. Okt. 22-én „Lett Szikra katonává", nov. 8-án „jött viszsza Szikra hozzám."

8 1729—30-ban az egész Kiskunságban a hadiadó alapjául szolgáló porták száma 16,5, s településeink dikája így oszlott meg: Halas Fülöpszállás Szabadszállás Kunszentmiklós Kiskunlacháza Kiskundorozsma összesen : 865 forint 1/4, 350 forint —, 300 forint 2/4, 681 forint 3/4, 215 forint 2/4, 215 forint 2/4, 2626 forint 2/4

9 A szentmiklósi porták száma 1757-ben 6,6/8 (habet Portas Domesticas № 6 6/8), s minden porta után fizetett 290 forint 29 krajcárt, valamint 43 3/8-ad