Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Henkey Gy.: Kalocsa és környéke népességének etnikai embertani vizsgálata
Az egyenes orr előfordulása az Öregcsertői és a drágszéli férfiaknál, valamint az ordasi és a fajszi nőknél a legnagyobb mértékű. A konvex orr gyakorisága a dunaszentbenedeki és a bátyai férfiaknál a legnagyobb, mindkét helyen az egyenes orr előfordulását is meghaladja. Nőknél a konvex orr gyakorisága lényegesen kisebb, a legnagyobb mértékben a dunaszentbenedekieknél és a dunapatajiaknál észleltem. A konkáv orr gyakorisága mindkét nemnél az uszódiak és a géderlakiak között a legnagyobb. A középmagyarországi átlaghoz képest férfiaknál a konvex orr előfordulása kissé több, az egyenes és a konkáv pedig kissé kevesebb, míg a nőknél a megoszlás a középmagyarotszági átlagnak szinte teljesen megfelelő. Tarkó profilja Kalocsa és környéke népességére elsősorban az enyhén gömbölyű tarkó a jellemző, a második helyen férfiaknál a meredek, nőknél az erősen domború tarkó áll. Az enyhén domború tarkó leggyakoribb a dunaszentbenedeki és a géderlaki férfiaknál, valamint az uszódi és a dusnoki nőknél. A meredek tarkó előfordulása a homokmégyi és a dusnoki férfiaknál, valamint a homokmégyi és az ordasi nőknél a legnagyobb. Az erősen domború tarkó gyakorisága mindkét nemnél a dunapatajiaknál és a géderlakiaknál a legjelentősebb. A közép-magyarországi átlaghoz képest Kalocsa környékén férfiaknál gyakoribb a meredek, nőknél pedig az enyhén domború tarkó, az erősen domború tarkó pedig mindkét nemnél ritkább. Szemszín Kalocsa környéke népességére elsősorban a batna szemszín a jellemző, sőt nőknél a barna szemszínárnyalatok abszolút többségben vannak. A második helyen mindkét nemnél a kevert (zöldes) szemszín áll, a legkisebb mértékben pedig a világos szemszín fordul elő. A barna szemszín előfordulása Kalocsán és volt szállásain még nagyobb mértékű. A barna szemszín a drágszéli és a homokmégyi férfiaknál, va19 HENKEY Gyula: Fülöpszállási kunok embertani vizsgálata. Népkutató Füzetek, Kecskemét, 1961/2. 1—27. 20 HENKEY Gyula: Adatok a lajosmizsei jászok antropológiájához. Cumania II. (1974), Kecskemét, 377—409. lamint az ordasi és a homokmégyi nőknél a leggyakoribb. A kevert szemszín férfiaknál leggyakrabban az uszódi és a dunapataji férfiaknál, valamint a dunapataji és a dunaszentbenedeki nőknél észlelhető. A világos szemszín előfordulása mindkét nemnél a géderlakiaknál és a miskeieknél említésre méltó. A közép-magyarországi átlaghoz képest Kalocsa környékén férfiaknál több a barna és a kevert szemű, nőknél a barna szemű, míg a világos szemszín gyakorisága mindkét nemnél kevesebb. Hajszín Kalocsán és környékén a barna-fekete hajszín előfordulása mindkét nemnél 96%-on felül van, férfiaknál a második helyen a szőke, nőknél az átmeneti (szőkésbarna, M—0) hajszín áll. A hajszín megoszlása Kalocsán és környékén eléggé egyöntetű, csak Miskén számottevően kevesebb a barna-fekete hajszín előfordulása (férfiaknál 90.4, nőknél 89.8%), az öregcsertői és a dunaszentbenedeki nőknél pedig a barnafekete hajszín előfordulása 100%. A közép-magyarországi átlaghoz képest a Kalocsa környéki adatok alig térnek el, férfiaknál csak 0.4%-kal, nőknél 0.9%kal több a barna-fekete hajú. Kalocsán és környékén Kalocsa és volt szállásai azon területek közé tartoznak, ahol hazánk egyik legsötétebb hajú népessége él. Student-féle t-próba A Student-féle t-próbát a Kalocsa környéki népesség, valamint annak egy része, Kalocsa és volt szállásai, valamint a fülöpszállási kunok 19 , a lajosmizsei jászok 20 , továbbá a Nógrád megyei tiszta palócok között végeztem el. A t-próba értékei a 20. táblázatban láthatók. Kalocsa és környéke népessége a legkisebb mértékben mindkét nemnél a fülöpszállási kunoktól különbözik, a legnagyobb eltérés férfiaknál a Nógrád megyei tiszta palócokhoz, nőknél a lajosmizsei jászokhoz képest mutatható ki, míg Kalocsa és volt szállásai mindkét nemnél a Nógrád megyei tiszta palócokhoz képest térnek el a legkisebb mértékben, a legnagyobb eltérés férfiaknál a lajosmizsei jászokhoz, nőknél a fülöpszállási kunokhoz képest észlelhető. A fülöpszállási kunok és a lajosmizsei jászok legnagyobb mértékben a fejjelző és a fejhossz 405
