Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

3. kép. Szavazás Kecskeméten 1919. április 7-én Рис. 3. Голосование в г. Кечкемет 7 апреля 1919 г. a szavazatszedő bizottságok е helyiségeket berendezve, megtették a szavazáshoz szükséges technikai előkészületeket. b) A% 1919. április 7-i tanácsválassctás A szavazás egész Kecskeméten — a Kormányzótanács rendeletének megfelelően — 1919. április 7-én, hétfőn zajlott le. Mivel a szavazás munkanapra esett, a Forradalmi Kormányzótanács ez alkalomra általános munkaszünetet rendelt el. A választói jog azonban távolról sem volt általános. A kényszerítő társadalmi, politikai körülmények miatt, az Ideiglenes Alkotmány 21. §-a értelmében, „nem választók és nem választhatók azok: a) akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak ; b) akik munkanélküli jövedelemből élnek; 140 MMTVD. 6/A. 102. old. 141 Uo. c) a kereskedők; d) a lelkészek és szerzetesek; e) az elmebetegek és gondnokság alatt állók; f) akiknek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak függesztve annak az időnek a tartamára, amelyet az ítélet megállapít".

140 Ugyanakkor az Ideiglenes Alkotmány 19. §-a kimondta azt is, a magyar történelemben először, hogy „a Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választói jogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18-ik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint a munkások vagy az alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái, valamint a Tanácsköztársaságnak azok a hasznos munkából élők munkásai és katonái, akik munkaképességüket egészben vagy részben elvesztették".

141 340