Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

forradalmi kormányzótanácsi rendelet megjelenése után, mely a tanácsok munkáját szabályozza, nem használták a népbiztos nevet. E rendelet ugyanis kimondja, hogy ,,A népbiztosi cím kizárólag a Kormányzótanács tagjait illeti meg."

9d Mindezekből megállapítható, hogy a Kecskeméti Direktórium ilyen átszervezése megjavította az immár politikailag megbízható, szervezett helyi államhatalmi és államigazgatási tevékenység gyakorlását. Ugyanakkor a kevés létszámú, de politikailag annál szilárdabb egységbe összeolvadó direktórium tagjai gyorsan és határozottan döntöttek a hatalmi kérdésekben. Voltaképpen ezzel az átszervezéssel biztosították a Forradalmi Kormányzótanács és a direktórium határozatainak, a direktóriumi megbízottak által irányított és ellenőrzött államigazgatás útján történő politikailag helyes végrehajtását is. Ezek után a kinevezett direktóriumi megbízottak elkezdik a maguk területén a tanácskormány rendeleteinek helyi végrehajtását, illetve annak megszervezését. A vezetői tisztségek elfoglalása után először a hiányzó intézményeket szervezik meg. Ezekben a napokban szervezik meg a Kecskeméti Direktórium Propaganda Bizottságát Simon István vezetésével.

95 Ez többször tartott önálló üléseket, és a pártvezetőséggel együtt gondoskodtak a kommunista propaganda kecskeméti megszervezéséről. Szervezettebbé válik a Vörös Hadsereg toborzására irányuló munka is ezután. Eddig ugyanis csak a sajtó és a plakát útján történő ilyen jellegű felhívások alapján ment e munka, mint például: „Proletárok! Védjétek meg a diktatúrát! Lépjetek be a Vörös Hadseregbe!", vagy „Aki gyáva az megérdemli, hogy ezentúl is kizsákmányolja a tőke! Elvtársak be a Vörös Gárdába!" stb.

96 Később a Forradalmi Kormányzótanácsnak a Vörös Hadsereg megszervezéséről szóló IV-es számú rendeletének megjelenése és a direktó94 MMTVD. 6/A. 9. old. 95 MA. 1919. március 30., 3. oldalon jelent meg az első hirdetés arról, hogy ülést fog tartani. 96 MA. 1919. ápr. 6., 2. oldal. Ezenkívül csaknem minden számban megjelentek hasonló jellegű felhívások később is. 97 Szili István veterán közlése. 98 MA. 1919. ápr. 3., 2. old. 99 PI. Arch. TAGYOB. 11/29. TI. jelentése 17. oldal és általában a rendőrségről írottak alapján állítottam össze lényegében ezt a részt, íoo MA_ 1919, ápr. 3., 2. oldalon levő felhívás szövege. Ezenkívül még több számban is megjelent hasonló jellegű felhívás pl. MA. 1919. ápr. 6. számban is stb. rium átszervezése után szervezett Toborzóiroda által végezték a toborzást. A Toborzóiroda élére Czigány János folyamőr őrmestert nevezte ki a direktórium. Ezután szervezetten és folyamatosan, bár korántsem a kívánatos ütemben és eredménnyel történt a toborzás, az igazoltatás, valamint a különféle alakulatok felszerelése a Csányi u. 1. sz. alatti Toborzóirodában.

97 Majd később, április 3-án, a Panaszirodát szervezték meg Csihalik László vezetésével.

98 E direktóriumi rendelkezés magyarázata abban rejlik, hogy így akarták tehermentesíteni a lakosság apró-cseprő panaszaival állandóan zaklatott direktóriumot. Ugyancsak ezekben a napokban szervezik meg a városi vörösőrség parancsnokságát, a belügyi népbiztos 1. BN. számú március 26-i rendeletének megfelelően. Ennek alapján „alig néhány napra a háromtagú direktórium megalakítása után a direktórium által határozatba hozatik a Városparancsnokság intézményeinek felállítása is, s annak élére, mint városparancsnokot Szakovits György volt gyalogsági őrmestert helyezi."

99 A Kecskeméti Városparancsnokság megszervezésével azonban nem teremtődött meg egycsapásra a forradalmi jellegű Vörös Őrség. Hoszszú heteket igényelt a munkásszázadok, a volt rendőrség és csendőrség politikailag megfelelő egységes szervezetbe való tömörítése. Ezt nemcsak a különböző politikai meggyőződésű őrszemélyzet állományában dúló ellentétek akadályozták, hanem a valószínűleg az abből fakadó jobb- és baloldali jellegű kilengések, önkényeskedések is. A „baloldali" kilengések gyakran előfordultak a különböző bírósági ítéletek meghozatalában, de főleg a rekvirálások terén. Ezen a téren szinte rendszeressé váltak a túlzások, a direktórium nevével való visszaélések a fegyveres erők részéről. Ezek ugyanis többnyire „magánérdekeket szolgáló rekvirálások" voltak. Éppen ezért a direktórium és a Forradalmi Törvényszék rendszeres felhívásokat volt kénytelen kiadni ezek ellen. E felhívások hangsúlyozzák, hogy a „Forradalmi Törvényszék nem ismer kegyelmet ezekkel szemben és mégha kommunista is, keményen, ha kell halállal is bünteti." Ugyanakkor e felhívások hangsúlyozzák azt is, hogy „a direktórium csak a gazdagok feleslegeit akarja elvenni, hogy abból a szegényeknek adjon."

100 E felhívások közzétételét nyilvánvalóan az tette szükségessé, hogy a direktórium elhatárolja magát az 334