Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

feladatát. Nem a legpontosabban jártak el, sőt sokszor el is maradtak, s ha bejöttek, az első egy-két nap kivételével nemigen akadékoskodtak, sőt inkább a hivatalos ügyek intézésében segédkeztek." Ugyanakkor a források alapján nyilvánvaló az, hogy a bizalmiak nagyobb része hatékony agitációs felvilágosító munkát fejtett ki, mely a fent idézett rendőrségi jelentés szerint „sok esetben heves vitatkozások színhelyévé tette a hivatalos helyiségeket."

49 Ez, vagyis a munka közben kifejtett erőteljes politikai agitációs, nevelő, bizalmi munka, az akkori gyorsan pergő forradalmi események közben, szerintem az egyik lehető legalkalmasabb egyéni, politikai agitációs eljárás volt. Sajnos, nem minden bizalmi férfi ilyen, több vonatkozásban forradalminak is nevezhető agitációs módszereket alkalmazott. Előfordult olyan tisztán kinyilatkoztató módszer is, melyet Szakovics György, a későbbi városparancsnok alkalmazott egyik korábbi, a rendőrségnél betöltött bizalmi munkakörben, hol többek között a következőket hirdette ki írásban: „Minden elvtársnak elvül szolgáljon: A legkisebb bürokráciának is a kikerülése, az új szellemben való cselekvés, továbbá a világ proletárjait megváltó Krisztus jelképében megjelent Lenin elvtárs magasztos eszméinek megvalósítása és a proletár érdekeinek elsősorban és minden körülmények között való szem előtt tartása. Azé lesz az öröm, béke, boldogság, aki e szép eszmékben velem együtt érez: aki csak egy arcmozdulattal is ellene van, azzal a pokolba."

50 Ez a nagy és mély, de naiv és messianisztikus kommunista meggyőződés érzését tükröző deklaráció nem érte el nyilván a kívánt eredményt. Azért nem, mert bár céljában helyes, de módszerében inkább a kioktatás, a dagályosság és a megfélemlítés dominál a meggyőzés helyett. Ez az ideológiai és politikai magatartás még olyan helyi vezetőkre is jellemző volt, mint Buday Dezső, Hajnal József és mások. Mindezek azt is mutatták a direktórium számára, hogy nem elég 49 PI. Arch. TAGYOB. 11/29. TI. által írt jelentés 22. old. 50 BKML. Direkt, iratai 3. sz. köteg 52. sorszám alatt megtalálható „Az ügyrend szabályozása" с körrendeletéből. 51 Hajnal József, Tóth László veteránok közlései alapján. 52 Lásd. : MA. 1919. március 25. 53 A Magyar Alföldben szinte mindennap megjelentek olyan cikkek, melyek a lakosságnak bebizonyították, hogy a proletárdiktatúra a dolgozók hatalma, pl. III. 25., 26., stb. számok vezércikkei. csak a gyakorlati tennivalók elvégzése a hatalom megszervezése és a szocialista forradalom győzelme érdekében. Szükség van a fejekben, gyakran még a vezetők fejében is győzelemre vinni, megszilárdítani a kommunizmus eszméit és forradalmi eszközeit. A direktórium és a párt feltehetően ezért fordított nagy gondot a sok, egyébként fontosabbnak látszó hatalmi feladat mellett a kommunista propagandára. Nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy ez is fokozza és biztosítja a direktórium politikai befolyását és a proletárhatalom megszilárdulását a városban. A szocialista eszmék propagandájának hivatalos szervezése és szélesítésének, valamint a polgári ideológia és politika leleplezésének munkája a Tanácsköztársaság első napjaiban elkezdődik Kecskeméten is. Már a ditektórium első, azaz március 22-i ülésén a propagandamunkával bízzák meg Simon István joghallgatót, hírlapírót, direktóriumi tagot, aki Hajnal Józseffel, a már említett kecskeméti „Magyar Alföld" с volt szociáldemokrata lap szerkesztőjével, valamint a már említett Tóth Lászlóval és a városban élő, marxista szempontokból képzett egyéb értelmiségiek stb. bevonásával irányította, végezte e munkát.

51 Kecskeméten a „Magyar Alföld" с lap volt az első, mely már március 21-e előtt is leleplezte a város lakossága előtt a koalíciós kormány és a wilsonizmus ellentmondásait és csődjét. Március 22-től pedig fő propagandistája lett Kecskeméten a szocialista forradalomnak. Március 25-től kezdődően pedig már nem a szociáldemokrata párt, hanem a „Kecskeméti Szocialista Párt" lapjaként jelenik meg, de most már napilapként, továbbra is Hajnal József szerkesztésében.

52 Ettől kezdve állandó írásos és meggyőző propagandistája, agitátora lesz a proletárdiktatúrának. Rendszeresen és a jelzett időponttól naponként hűséges magyarázója, ismertetője és harcosa lesz az új rendnek, a Kecskeméti Direktóriumnak mind a 136 napon át.

53 d) Л Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezetének szerepe a direktórium tevékenységében Legjelentősebb szerepe volt a város területén folyó élőszavas kommunista propagandamunkában az egyesült párt kecskeméti szervezetének, Lugossi István párt- (volt SZDP helyi elnöke) és direktóriumi elnök, valamint Takács György párttitkár (volt SZDP 328